Folia archeologica 17.
Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója
264 MIHALIK S ÁNDOR 13-k Októberbe 1839. — A Füzetetlen 150 frt-k is ez úttal le füzettetett. 9-er (November) 4. 1839. A Fönt írtt Denis Zsuzsannának maradéki N. Fülöp János +, N. Fülöp Zsófia +. Hogy a fent írtt Egyesség valósult, jelen voltam és bizonyítom. Kováts Ferentz m. k." 3 5 így jutott ezzel — a később alattomosnak is minősített 3 6 eladással 1839. november 4-én Stingl az addig csak árendált telek birtokába. 1840. február 26-án, a herendi gyárban akkorára már teljesen elhatalmasodott Fischer Mór egy újabb kölcsönt, 370 forintot bocsát Stingl és neje, Pauer Anna rendelkezésére. A megye május 4-i közgyűlési jegyzőkönyvébe ezt a kölcsönt Stingl és felesége terhére be is jegyezték, azzal az 1000 forintos vc. adóssággal együtt, amellyel 1839. október 6. óta tartoznak ők Fischernek. 3 7 És most, Stinglék teljes eladósodása után, lejátszódik a nagy jelenet, olyan pontosan és azzal a látszólagos szabályszerűséggel, amiként azt Fischer nagyvonalú haditervébe elképzelte, gondolta és eltervezte: „Intésére" ugyanis előlép Miklós János és 1840. június 2-án a veszprémi káptalan előtt ellentmond a „nemtelen" Stingl Vince nemesi-jószág vásárlásának. Erről írásos feljegyzést is készítenek: „Alább is írtt N. Miklós János Sz. Gáli T. N. Veszprém Vármegyei lakós, a T. Veszprémi Káptalan színe előtt személyesen megjelenvén jelen ellenmondás és TörvényesProtestatióképpen kijelentem és nyilvánítom: — Miképen értésemre esvén, hogy testvéreimnek néhai Miklós Évának Bekő Istvánnénak és Miklós Susának özvegy Fülöp Jánosnénak gyermekei, névszerint Bekő Sára Tóth Istvánné és Bekő István ; még is N. Fülöp Sófia özvegy Szigethy Jánosné és N. Fülöp János mingyájan Sz. Gáli lakósok, azon osztatlan ősi fundust, melly a Herendi földön az úgy nevezett Dienes Korcsma mellett helyheztettetik, s melly Stingl Vinczének ez előtt több évekkel általunk illető örökös Birtokosok által bizonyos esztendei census fizetés mellett Porczellán fabrika felállítása végett kiadatván ; — a múlt 1839-i ősz utolján alatomosan az hírem, tudtom és a Törvény által megkívánt előintetésem nélkül a fellebb írtt Stingl Vinczének örök áron eladták s ámbár Stingl Vincze nemtelen sorsához képest nemesi jószágot szerezni és bírni a hazai Törvények értelmében jogosítva nem volna, ezen T. Veszprémi Káptalan előtt bé is vallották, — ezen alatomos és mindaz elmulasztott előintésnél, mind a vevő félnek incapacitásánál fogva már magában is sükeretlen és erő nélküli eladásnak s bevallásnak a Törvény engedelme mellett ünnepélyesen ellene mondok s azt ezennel cassálom és megsemisítem, kérvén magamnak ezen Törvényes ellen mondásomról hiteles bizonyság Levelet kiadatni. Költ Veszprémben Június 2-n 1840. N. Miklós János +. Előttem Tóth Lőrincz mk. hites ügyvéd. Nagy Alásonyi Barcza István h. ügyvéd előtt." 3 8 Ezt követően, már másnap, tehát június 3-án a „Porczellán fabrika alá bizonyos esztendei census fizetés mellett Stingl Vinczének kiadott fundusból" mind a maga egyharmad rész ősi illetőségét, mind a Miklós és Susa testvérei örököseinek kétharmad rész osztályrészeket, Stingl Vincétől a veszprémi káptalan hiteles helyi levéltárában levő irat szerint Miklós János „a Törvény engedelme mellett" 3 3 Uo. 333/1839 (1839. november 4.). 3 6 Lásd: Veszprémi hiteleshelyi levéltár 375/1840 sz. 3 7 Veszprém megyei közgyűlési jegyzőkönyvek: 1840. május 4., 1227. és 1228. számok alatt. 3 8 Veszprémi káptalan hit. helyi lvt. 375/1840.