Folia archeologica 17.

Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója

A HERENDI GYÁ

R ALAPÍTÓJA 265 Stingl Vincétől visszaváltotta s az egész fabrikai fundust 800 forintért eladta „T. Nagyalásonyi Barcza Pál Ürnak egyébéránt ezen T. N. Veszprém Vármegye Járási Szolga Bírójának s Törvényes örököseinek és engedményeseinek".''

1

9 Miként ismeretes, Nagy Alásonyi Barcza Pálnak 1840. június 28-án Pápán kelt „Örök Szerződési és Örökeladási egyességé"-vel az a fundusa, „mellyre a Herendi Kőedény és Porczellángyár építve vagyon", 1000 forintért Fischer Móric tulajdonába ment át.

4

0 Az ügy azonban nem volt tiszta, sima dolog. Valamilyen összejátszásnak kell e mögött lappangania. Nagy Alásonyi Barcza Pál ugyanis azzal fejezi be az Örökeladási egyesség szövegét, „hogyha a Vevőfél kívánandja, ugyan ezt egy Nemes Káptalan színe előtt is hitelesítem. Költ Pápán, junius 28-án 1840". Felvetődik tehát a gyanú és a kérdés: amíg az előző ügyletek mind a veszprémi nemes káptalan előtt folytak le, miért nem bonyolították le ezt a záró ügyet is ugyanott? Hogy e körül sem volt minden rendben és ravasz, furcsa mesterkedések folytak Fischer irányításával, arra Zsitvay Lászlónénak az az 1941-ben készült irata is utal,

4' amelyben — írásba rögzített emlékezése szerint — a herendi gyár 1839-től 1848-ig az ő nagyanyja, báró Fiáth Erzsébet nevére volt telekkönyvezve, mert Fischer Mór zsidó ember volt s emiatt felkérte a bárónőt, hogy a nevére irassa át a gyárat. Az átírás vállalásáért egy porcellán szappantartóval és egy kefetartóval ajándékozta meg, később Fiáth Erzsébet leányának egy étkészletet is adott. 4 így semmizték ki, ilyen agyafúrt manőverrel vették el, szedték ki Stingl kezéből a herendi gyári ingatlant és játszották át azt Fischer Mór kezébe az 1840. június 2-án kezdődő és 28-ig tartó négyhetes rövid időszak alatt. Stingl ezután gyors egymásutánban kiesik az igazgatásból és általában minden érdemi munkásságból. 1840 derekán Herenden már Fischer Mór az egyedüli úr, akinek a gyártelek vásárlási szerződés még a maradékainak, sőt hagyományosainak és engedményeseinek is biztosítja a jogokat. A másfél évtizedes herendi működés után „mindenét vesztett", „földönfutóvá" vált Stingl valószínűleg Pápára költözött át. Erre mutat az, hogy 1841. április 30-án felesége 33 éves korában Pápán hunyt el. Az öt gyermekkel özveggyé vált Stinglt 1842. január 16-án újabb csapás éri: Emilia leánykája is, i y

2 éves korában, szintén Pápán meghalt.

4

2 Nemsokára Fischer már gyártási szabadalomért is folyamodik. Az 1841. november 2-i közgyűlésén foglalkozik Veszprém megye azzal a kérvényével, amelyben ,,a' Herendi porczelan gyár tulajdonosa, a' nevezett gyárhoz részére Királyi Szabadítéknak legfelsőbb helyen leendő kieszközléséért folyamodik". Ügy döntenek, hogy „A kért Szabadalomnak kieszközlése végett az illető irományok fel3

9 Az adás-vételi szerződésnek a herendi gyár levéltárában levő példányát Ruzicska Ilona adta közre „A herendi porcellán" című, Budapesten 1938-ban megjelent könyve 73—74. oldalán. — Másik példányát a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára őrzi a 186/1840 szám alatt. 4

0 Az eladási szerződés okmányának szövegét lásd: Ruzicska i. m. 74—75. 4

1 A herendi gyár budapesti irodájában őrzött, Gulden Gyula egykori igazgató által gyűjtött gyártörténeti dokumentumok iratőrző füzetében. 4

2 A pápai pléb. halálozási anyakönyve.