Folia archeologica 17.
Temesváry Ferenc: Lakatosipari érdekességek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében
240 temesvary ferenc XIX. századi vasládák zárszerkezeti működtetésére — gondolunk itt elsősorban a hivatali vaskazettákra (a kor páncélszekrényeire) —, rejtve elhelyezett lemezecske vagy gomb, sokszor a láda legvégén vagy éppen az alján található. Működését bonyolult áttétek biztosítják. Lakatunk kengyele 10x17 mm átmérőjű szögletvasból kovácsolt (87. ábra с), 30 mm hosszú nyelvcsapja négyszögletesen híjazott. Szerkezeti rendszere ugyanúgy, mint formája а XVIII. század második felének termékeire emlékeztet. Működését két rugó, illetőleg két „bezzentős" egynyelvcsapos nyelvzár biztosítja. A beépített rugók a modern zárszerkezetek „zuhaltungos" megoldásaira emlékeztetnek. A rugók egy rugótartó szegecsre épültek. Végük laposra kalapált 2—2 bevágással, amelyben a nyelvszár biztosítókarja kap helyet, csaknem ugyanolyan megoldással, mint a legmodernebb ajtózárak esetében (88. ábra 2ja). A lakat fő része a derékszögben meghajtott nyelvszár, amelyen kifejezetten érezni a gondos kezek munkáját. A nyelvszár 2 bujtóban mozog. Az első derékszögben hajtott, s magassága a lakat vastagságának megfelelő, s ezáltal a körületlemezek felső, kengyelhez eső részét zárja le a XIX. századra jellemző pontatlansággal (88. ábra 2/b). Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a lakat lényegében tömegmunka. Ebből a típusból több száz darab található hazánk területén, de előfordulásuk világviszonylatban is megfigyelhető. így Andreas Dillinger (1849—1919) rosszul rendezett és hibásan datált gyűjteményéből sem hiányzik. 6 A legszebb példányokat azonban a Louvre gyűjteményében találjuk. Nyugati, főleg francia dolgozatokban a típust franciának tartják, elsősorban nagyszámú előfordulása miatt. A franciaországi leletek különösen igazolják, hogy a XVIII. századi formák továbbéléséről van szó. Lényegében ezt a gondolatot képviseli Louis Metman munkájának — Le Musée des Arts Décoratifs Palais du Louvre Pavillon de Marsan — Le Métal című részének 22. oldalán, amikoris 6 Wien, Technisches Museum. Hasonló típusokat dolgoz fel : Alilosev, M., Zbirka brava i kluceva u Vrsackom muzeju. RVM 5 (1956) 265. 88. ábra