Folia archeologica 17.

Galavics Géza: Az arcképfestő Dorffmaister István

DORFFMAISTER ISTVÁN 229 egyéni karakter hangsúlyozása veszített erejéből, s mindez főleg az arc sematikus megfestésében a legszembetűnőbb. E városi tanácsos talán nem is kívánt többet Dorffmaistertől, mint amit a kép hátoldalára írt nem sokkal később az ábrázolt leánya, hogy a kép „gut getroffen" (jól talált) legyen, s ennek a feladatnak — a felirat szerint — Dorffmaister meg is felelt. Nem érdektelen az a szintén a kép hátán levő feliratból megtudott adat sem, hogy városi polgárunk képmását egy számára ünnepélyes alkalomkor, születésnapján — 1777- febr. 19-én — festette meg. Dorffmaister egy 1778-ban keletkezett portréjáról, amely állítólag Paur kismartoni városbírót ábrázolja, mindössze egy kevésbé megbízható adatközlés tudósít.

7 Az arcképfestő Dorffmaister Istvánnak legmagasabb társadalmi rangú megrendelője a II. József alatt országbírónak, s a helytartótanács elnökének kinevezett Niczky Kristóf volt, aki 1779-ben, portréja elkészültének évében, mint királyi biztos képviselte az uralkodót a temesi bánság Magyarországhoz történő visszacsatolásakor. Ehhez az eseményhez kapcsolódik arcképének keletkezése is. A megyeháza Mária Terézia arcképe mellé, amely előtt a visszacsatolásról szóló dekrétumot felolvasta, s mint főispán a hivatali esküt letette, nem sokkal később Niczky Kristóf Dorffmaister festette arcképe is odakerült. Az 1779-ben készült portré 1910-ben még Temes megye dísztermében függött,

8 azóta lappang vagy elpusztult. Kompozícióját viszont egy, a Niczky család arcképgalériájából származó, s nemrég a Történelmi Képcsarnok gyűjteményébe került XVIII. századi másolat őrizte meg számunkra.

1

1 Ezt a képet még a XIX. században erősen átfestették, így csak a kép restaurálása után adhatunk arra feleletet, hogy a XVIII. századi másolat Dorffmaister sajátkezű replikája-e. A portré Niczky Kristófot egész alakban, mélyzöld függöny és az ábrázolt hivatalára utaló könyvespolc elé ültetve ábrázolja, s bal kezében papírlapot tartó, jobb kezével, fehér tintatartó mellett felállított, s összekötött aktacsomóra támaszkodó alak kissé finomkodó tartásban fordul a néző felé, zsinóros öltözetet, hosszú prémmel szegélyezett kabátot visel, s nyakában a Szent István Rend keresztjét hordja (84. ábra). Mivel a kép festői erényeit az átfestés elrejti, sőt a kép összhatását is erősen lerontja, elsősorban a kép kompozíciós beállítása — hogy az egészalakosan ábrázoltat ülve mutatja be — ad egyéni vonást a képnek, hiszen a magyarországi barokk arcképek között igen ritka az ilyen típusú, s hazai megrendelőről hazai festő által készített 7 Volk und Heimat. 1962. 20. sz. A cikk állítása, hogy az ábrázolt a kurucok által Kismarton elfoglalásakor halálra ítélt, majd kegyelmet nyert Paur városbíróval azonos — aligha felel meg a valóságnak, mivel a várost a kurucok 1704-ben foglalták el, s nem valószínű, hogy az akkori városbíró 1778-ban még életben lett volna. A kép a burgenlandi Nezsideren (Neusiedl am See) Nikolaus Tietz tulajdonában van. Ezt az adatot Csatkai Endrének köszönöm. 8 Berkeszi /., Temesvári művészek. (Temesvár 1910) 12. ,

J Berkeszi műve csak megemlíti Dorffmaister képét és közli szignatúráját, így bizonyításra szorult, hogy a Történelmi Képcsarnok szignálatlan képe valóban Dorffmaister művének másolata, hiszen Niczky Kristófról számos arckép készült. Szentkláray Jenő, Niczky Kristófról írott életrajza mellékleteként (Pozsony 1885) közli Niczky Kristóf mellképét „a Temes megye dísztermében elhelyezett eredeti olajfestmény után" megjegyzéssel. A kép beállítása, néhány kisebb eltéréstől eltekintve, részleteiben is azonos képünk mellkivágatával. Az egész kompozíció azonosításában pedig a Történelmi Képcsarnok reprodukció-gyűjteményében őrzött fénykép volt segítségünkre, amely a kép egy XIX. századi másolatáról készült, s mellképkivágata a temesvári képről készült részlettel, összképe pedig a Történelmi Képcsarnok festményével egyezik meg. Ltsz. MTKCs 64.1. 158x92 cm.