Folia archeologica 17.

Rózsa György: Georg Philipp Rugendas budapesti arcképe

GEORG PHILIPP RUGENDAS BUDAPESTI ARCKÉPE A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának festménygyűjteményében érdekes és kvalitásos művészarckép található.

1 A mellkép festőt ábrázol (82. ábra), akinek parókával övezett, ráncoktól barázdált arcából feszülten figyelő barna szempár tekint a szemlélőre. A tekintet élessége a valóság megfigyeléséhez szokott művészre vall, az arc kissé fáradt vonásai pedig egy munkában eltöltött életre visszatekintő, idős embert állítanak elénk. A lilabéléses, mélykék köpeny sötét foltját a nyakravaló és az ingnek a köpeny ujjából kivillanó fehérje élénkíti. Az első pillantásra feltűnik a képen, hogy az ábrázolt festő ecsetjét a bal kezében tartja. Az eredeti vászon hátsó oldalán a következő szöveget viseli: „Georg Philipp I Rugendas, / Battaillen Mahler / u. Director der Mahler Academie / in Augspurg. / geboren zu Augspurg A. 1666. / d. 27. novemb. / gestorben zu Aug. 1741. d. 9. May. / G. 1666/ Joh. Jac. Haid / Pinxit 1743." A XVIII. századi írással készült felirat tehát mind az ábrázolt, mind a kép festőjének személyét illetően felvilágosítással szolgál. Idősebb Georg Philipp Rugendas augsburgi csataképfestő arcképét, halála után, a szintén augsburgi Johann Jakob Haid (1704—1767) festette meg. A következőkben a képpel kapcsolatban felmerülő két kérdésre kell a válaszadást megkísérelnünk: hogy viszonylik képünk a XVIII. századi csataképfestő eddig ismert arcképeihez, és milyen körülményeknek köszönhető, hogy az augsburgi mester portréja jelenlegi őrzési helyére, a magyar vonatkozású történeti képanyag gyűjtésére hivatott Magyar Történelmi Képcsarnokba került? Rugendas a háborúkban bővelkedő XVII. század népszerű műfajának, a csataképfestészetnek kissé megkésett művelője. Több elődjével ellentétben őt nem a katonaélet romantikus oldala vonzotta s nem volt fejedelmi mecénása sem, akinek seregét elkísérve a csatatereken szerezhetett volna személyes élményeket. Rugendast a harcias műfaj első sorban azok miatt a lehetőségek miatt ragadta meg, amelyeket a festőnek mesterségbeli szempontból kínált. Emberek és állatok változatos mozgása a rajzolót késztette brillírozásra, a tömegek felett gomolygó por és füstfelhő pedig a festői tónusok gazdag skálájának alkalmazását követelte meg. A mester élete mentes minden romantikától, a polgári társadalomba beilleszkedő művész pályájának típusa. Bécsi és szokásos itáliai tanulmányút után szülővárosában élt. Olaszországi éveinek emlékeként gyakran jelennek meg csataképeinek háttereként jellegzetes olasz tájak. Háborús élményt Augsburgnak a bajor—francia seregek általi megostromlása (1703) jelentett Rugendas számára, de ennek az eseménynek csak passzív résztvevője volt. A városi festőakadémián betöltött tisztsége is a saját mesterségében kiváló polgárnak járó elismerés. A nagy család fenntartásával kapcsolatos anyagi gondok hamarosan a jövedelmezőbb rézmetszés felé irányították figyelmét, és sokszorosított kompozíciói alapozták meg hírnevét. 1 Olajfestmény, vászon. 64X48 cm. Ltsz. 905. A képet 1964-ben Bujdosó Anna restaurálta.