Folia archeologica 17.

Parádi Nándor: Későközépkori feliratos díszű cserépedények

KÉSŐKÖZÉPKORI CSERÉPEDÉNYEK 159 52. ábra Bizonyos vonatkozásban — a betűformában levő különbség ellenére — vidéken készült egyik változatának vehetjük a Helemba szigeti középkori templomrom elbontásakor talált feliratos cseréptál perem-faltöredéket

1'

1 (51. ábra). A töredék ma már nincs meg, leltározva nem volt, de Höllrigl József hagyatékában egy fénykép maradt róla, a hátlapján néhány rávonatkozó adattal. Ebből kiderül, hogy Helemba szigeten, a románkori templom alapfalának közelében került elő.

1

5 Korongon készült, anyaga feketésszürke, kihajló vízszintes széles peremén görgőhengerrel készített kidomborodó felirat látszik. A gótikus majuszkulákból álló szöveg majdnem olvashatatlan, csak egy A és egy fordított R betű olvasható el. Mázazást nem említenek rajta, így arra gondolhatunk és a megmaradt fénykép is arra utal, hogy felülete mázatlan volt. A töredék méreteit nem ismerjük, de a tálnak, amelyhez tartozott, az előbbi két feliratos tálhoz közelálló mérete lehetett. Előkerülési helye azt sejteti, hogy a cseréptál a templom felszereléséhez tartozott. Gyengébb kidolgozása, elmosódott, többségében olvashatatlan betűi, mázatlan felülete arra utal, hogy a díszes kerámia készítésében nem eléggé gyakorlott fazekas készítette.

1

6 Egy másik terület, délnyugat Dunántúl díszedényeinek vizsgálatánál, a nagykanizsai várásatás kerámiai leletanyagában eddig több helyi sajátosságot mutattunk ki.

1

7 Ugyaninnen ismerünk egy cseréptálat, amelynek peremén feliratot nem 1

4 A templom maradványainak elbontásáról Horváth A. Jánosnak a MNM-Történeti Osztályára küldött leveléből értesülünk. MNM-Történeti Osztály aktaszám 99/1937. A falak kitermelését Méri I. 1959. évi ásatása teljes egészében megerősítette. A templom körül feltárt sírok a XIII—XVII. századból származnak. Arch. Ért. 87 (i960) 243., Rég. Füz. 13 (i960) 105—106. 1

5 A falmaradványok szétbontásakor előkerült és összegyűjtött leleteket Horváth A. János a MNM-nak küldte el. így egy románkori kereszt lemez töredékei (leltári száma 55. 91. B. 1—2.) és néhány freskó töredék (leltári száma 58. 64. C.) a MNM középkori anyagában ma is megvan. Az összegyűjtött tárgyakra vonatkozóan: MNM-Történeti Osztály aktaszám 99 /1937. és MNM Adattár, aktaszám 2. H. I. l

e A szigetnek Esztergommal való kapcsolatára utal az, hogy a XIII. században az esztergomi érseknek itt háza (nyaralója) és gyümölcsöse volt. Zolnay L., Művészettörténeti Tanulmányok (Bp. 1961) 212—213. 1

7 ParádiN., FA 8 (1956) 164—166., XXXII. t. 3—6., XXXIII. t. 1—3.; Ua. FA 13 (1961) 183—186., XXIX—XXX. t.