Folia archeologica 16.

Garam Éva: Szarmata kori kurgánok Isaszegen

58 GARAM ÉVA Szalnyikov a kurgánok korát a prochorovkai kultúra idejére keltezi, azaz az i. e. IV—II. századra. Hasonló formájú és szerkezetű kurgánokat Grakov is közöl ebből a korból, pl. a Baskirskoje stoljói kurgáncsoportot.

8 Megfigyelései szerint ebben a korban az előkelő temetkezések kőpakolásosak és a kurgánok körül is gyakran található kő. Ugyanakkor gyakoriak a sírgödör megközelítésére szolgáló lépcsők, lejárók. Ezen a területen az ún. sauromata-szarmata vagy prochorovkai kultúra tovább folytatódik a szarmata vagy suslyi kultúrában, amelynek népessége szintén kurgánok alá temetkezett. Az említett kultúrák leletanyaga szkíta hatást mutat. Az Alsó-Volga vidéken Paul Rau ásott fel halmos temetőket, császárkori időkből.

9 Kőpakolásos temetkezést nem találunk ezen a vidéken, azonban a koporsós temetkezés szokása, továbbá egy-két azonos darab a leletanyagban (kubooktaedrikus gyöngyök, bikónikus orsógombok), szintén hasonlóságot mutat a magyarországi szarmata kori kurgántemetkezésekkel. Az ottani kurgánok fő jellegzetessége a holttestnek a sírban átlós irányban való elhelyezése. Ezt a szokást Szmirnov a roxolánokhoz kapcsolja, akik szerinte ezen a területen már az i. е. II. században megtalálhatók, tehát a prochorovkai vagy korai szarmata időkig visszavezethetők.

1

0 Szmirnov ugyanis ezt a kort korai szarmata időknek nevezi. Szerinte is jellemző erre a korra a kőpakolásos temetkezés, amely főleg az Ural környékén található (orszki—cskalovi terület).

1

1 Szmirnov ezt a szokást egészen a szrub— andronovói kultúráig vezeti vissza, amelynek a szarmata törzsekkel való kapcsolatai antropológiailag is kimutathatók.

1

2 Ugyanerre a következtetésre jutott egy másik szovjet kutató, Abramova is.

1

3 Szmirnov szerint a roxolánoknak csak kis része jutott el az I. században a Dunához, a II. században azonban már zömmel megtalálhatók a dák határnál. A magyar szakirodalomban nem eldöntött kérdés, hogy a roxolánok mikor tűnnek fel először az Alföld területén, és eddigi ismereteink mellett nem is tekintjük feladatunknak a kérdés bővebb boncolgatását. Párducz szerint a halmos temetők a roxolánokhoz köthetők, azonban megjelenésükkel csak Dácia feladása után számol.

1

4 Barkóczi, kutatásai alapján, a halmos temetők megjelenését korábbra keltezi, így szerinte azok nem köthetők a roxolánokhoz,

1

3 azonban Mócsy szerint

1

6 idegen néptömegek beáramlása már a 167-es markomann háborúk után is történt, és ha azokban is szarmata törzseket látunk, úgy a kérdés már világosabban áll előttünk. Az eddigiekből megállapíthatjuk, hogy az Isaszegen feltárt kurgánok szarmata koriak, és mind szerkezetben, mind a leletanyag egy részében hasonlóságot mutatnak más területek szarmata kori kurgántemetkezésével. A temetkezés pontos 8 Grakov, A. V., Г YNAIKOKPATOYMENOI. (Perezsitki matriarhata u szarmatov.) VDI 1947. 100—121. 9 Ran, P., Die Hügelgräber römischer Zeit an der unteren Wolga. (Pokrowsk 1927); Ua., Prähistorische Ausgrabungen auf der Steppenseite des deutschen Wolgagebiets im Jahre 1926. (Pokrowsk 1927) 1

0 Szmirnov, K. F., О pogrebenyijah roxolan. VDI 1940. 213—219. 1

1 Szmirnov, K. F., Szarmatszkije plemena Szevernovo Prikaszpija. KSz 1950. 97—114. 1

2 Szmirnov, K. F., Probléma proiszhozsgyenija rannöh szarmatov. SzA 1957:3. 3—19. 1

3 Abramova, AI. P., Szarmatszkaja kultura II. v. do. n. e.

—I. v. n. e. SzA 1959:1. 52—71. 1

1 Párducz M., i. m. 117. 1

5 Barkóczi L., AntTan 6(1959) 244—252. 1

6 Mócsy A., К voproszu о periodizacii ranneszarmatszkoj epohi. Acta Arch. Hung. 4(1954) 115—128.