Folia archeologica 16.

Garam Éva: Szarmata kori kurgánok Isaszegen

SZARMATA KORI KURG

ÄNOK ISASZEGEN 59 korának megállapítása a leletanyag alapján kellene hogy történjen, azonban a kirablás miatt olyan kevés anyaggal rendelkezünk, hogy segítségükkel is csak megközelítő időmeghatározást tudunk adni. A temető post quemjét Hadrianus császárnak az i. kurgánban talált ezüst dénárja adja meg. B. Sey Katalin meghatározása szerint az i. sz. 117—138-ig uralkodó császárnak késői verete ez a pénzdarab. Átfuratlan, jó állapotban van, az éremkép és a felirat jól látszik. A pénz alapján a temetkezés a II. század közepénél előbbre nem keltezhető. Az 1. kurgán öblös edénye római formát utánoz (18. ábra). A római kori edényművességben, mint terra sigilláta a II. század közepéig található meg,

1

7 de barbár területen az utánzatok tovább élnek. A szarmata korban a II—

III. században gyakori ez a forma, azonban az említett edény pontos analógiája eddig nem ismeretes. A 2. és 4. kurgán kis vörösre festett téglaszínű edényeinek, töredékes voltuk miatt, pontos formáját nem lehet megállapítani, azonban szintén római kori edények barbár utánzatai. Hasonló formájúak korát Bónis az I—II. századra keltezi.

1

8 Az 5. kurgánban talált üvegedény szalagfüles darabja jellegzetes római készítmény (16. ábra 9). A töredékek alapján az edény formája nem rekonstruálható, így kormeghatározásra csak a szalagfül alkalmas. Szalagfüllel díszített edényeket közöl Kisa már a II. századból is.

1-* Az Intercisában talált szalagfüles edények korát Radnóti a II—

III. századra határozta meg.

20 Az Aranyhegy-patak menti temető szalagfüles edényének kora Kaba Melinda szerint szintén II. század.

2

1 A kurgánok kormeghatározásra alkalmas leletei római készítmények, vagy azoknak barbár utánzatai. Ezek alapján a kurgánok kora a II—

III. századra tehető, azonban mivel a római leletek és a barbár utánzatok időbeli továbbélése nem tisztázott, így ez a kormeghatározás nem lehet egészen pontos. A kormeghatározás szempontjából az egyetlen biztosnak mondható támpontot a valkói, szintén kőpakolásos kurgánból előkerült „S" alakú koporsókapocs adja, melynek korát Párducz az i. sz. 270-es évektől keltezi.

2

2 Az ugyaninnét előkerült vöröses kis edénytöredék semmitmondó. Az eddig elmondottak alapján a III. század közepe és vége közé helyezzük a kurgánok korát. Természetesen ez a kormeghatározás nem lehet végleges. A temetőnek eddig csak egy kis, kirablott részét tártuk fel, ezért a további feltárás és kutatás módosíthatja eddigi eredményeinket. Végül szólnunk kell egy-két olyan dologról, amelyek nem kormeghatározók ugyan, de ismeretük hozzásegíthet a szarmata kor belső világának, mindennapi életének megismeréséhez. Ez az egy-két mozaikszerű ismeret a kurgánokban talált szerves és szervetlen anyagok vizsgálatából ered. A kurgánokban több helyen megtaláltuk a fakoporsók maradványait. A mikroszkopikus vizsgálat szerint anyaguk közönséges tölgy (quercus c. t. robur).

2

3 1

7 Bónis É., A császárkori edényművesség termékei Pannóniában. DissPann II:zo. (Bp. 1942) XX. t. 61. is Uo. XIX. t. 17. 1

9 Kisa, A., Das Glas im Altertume. I. (Leipzig 1908) 115. 2

0 Radnóti A., Glasgefäße und Glasgegenstände. Intercisa II. AH 36 (Bp. 1957) 150—151. 2

1 Kaba M., BpR 18(1958) 425—443. 2

2 Párduc^. M., i. m. 103. 2

3 A faanyag meghatározásáért Stieber Józsefnek ezúton mondok köszönetet.