Folia archeologica 16.
Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1963. évi munkájáról
A NEMZETI MÚZEUM MUNKÁJÁRÓL 295 Megnőtt a tudományos előadások száma: az 1962. évi 19 előadással szemben 50 tudományos igényű előadás hangzott el, amelyből 23 előadást külföldön tartottak kutatóink. A múzeum népművelő munkája mérsékelt volt. Az év folyamán a következő kiállítások nyíltak meg: Februárban készült el a történeti kiállítás I. termének átrendezése, amelyre azért volt szükség, mert a régészeti kiállítás a IX. század végével zárul, a honfoglaló magyarok megjelenéséig mutatja be a történeti anyagot és csupán a honfoglalás előtti portyázásról számol be vázlatosan. Az átrendezett kiállítás első termében az újabb ásatások tudományos eredményeinek bemutatásával a honfoglalás és a X. század története különösen jól megoldódott. Márciusban a múzeum 1848— 49-es emlékeiből rendeztünk időszaki kiállítást, amelynek látogatottsága jórészt az ifjúságból tevődött össze. Áprilisban Hahn Sebestyén ötvösművész munkásságát mutattuk be kitűnő anyaggal. Májusban megismételtük a főúri és fejedelmi kincsleletek kiállítását, elsősorban a várható külföldi érdeklődésre való tekintettel. A múzeumi hónap alatt nyitottuk meg a Főúri és fejedelmi fegyverek és Az Újkori Osztály 1963. évi szerzeményei c. kiállítást. Decemberben került bemutatásra a nagy sajtóvisszhanggal kísért szikáncsi arany éremlelet. A múzeum dísztermében rendezte meg június hónapban a Néprajzi Múzeum: Afrika a felszabadulás útján c. kiállítását. A múzeumban rendezett időszaki kiállítások nem vonzották a széles tömegeket, így a látogatók száma csökkent, alig emelkedett a 150 000 fölé. Látogatóink ezúttal is zömében egyéni látogatók voltak. Az iskolák szervezett látogatása nem kielégítő. A múzeumi hónap alatt a budapesti történelemtanárokkal tartott ankét is azt támasztotta alá, hogy az iskolák egyre inkább áttérnek osztálylátogatások helyett az ifjúsági szervezetek kezdeményezésére tett látogatásokra, s így természetesen a létszám csökken. Amíg egy iskola egyik osztálya pl. 40 taggal látogatja a múzeumot, addig az ifjúsági szervezésen keresztül 10—15ös csoportokra olvad. Ez a látogatás azonban tartalmában értékesebb, mert önként vállalt, elmélyültebb, és remény van arra, hogy ezekből a fiatalokból rendszeres múzeumlátogató válik. A múzeumi hónap kiállításai az elmúlt évi látogatottság felét érték el, viszont megnőtt a kutatóink által vidéken tartott előadások száma. Ez helyenként túl sok is volt s néhány munkatársunkat erősen igénybe vette. Kiterebélyesedett dolgozóink népművelő tevékenysége a népszerűsítő előadások terén. A múzeum dolgozói 101 meghirdetett előadást tartottak, ami az elmúlt évi számoknak több mint háromszorosát jelenti. Örvendetesen fejlődött a rádió és televízió adásaiban való részvételünk. A múzeum anyagáról 13 rádió és televízió adás volt. Az adások jó szolgálatot tettek az ismeretterjesztésnek, azonban kevéssé voltak mozgósítók a látogatottság növelése szempontjából. Propaganda munkánk egyéni kezdeményezésekre, személyi kapcsolatokra épül, hiányzik belőle az átfogó koncepció s így ötletszerű. Fiatal tudományos dolgozóinkból álló propaganda bizottságunk szűk keretek között működött, s megoldást csak a propaganda munkával hivatásszerűen foglalkozó szakembertől várhatunk. Az a törekvésünk, hogy a múzeum külső és belső rendjét biztosítsuk, sikerrel járt. A nyomasztó helyhiány miatt beépítettük a Bródy Sándor utcai bejáratnál lévő szabad teret, s átcsoportosításokkal egy munkaszobát nyertünk. Kifestésre kerültek a III. emeleti helyiségek a raktárakkal együtt, továbbá a földszinti folyosó és csaknem valamennyi osztály helyiségei, az Éremtár kivételével.