Folia archeologica 16.

Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1963. évi munkájáról

2Ü2 KOREK JÓZSEF ti Múzeum legalább egy Corvina nélkül, és e hiányokat kölcsönkéréssel, csak átmenetileg lehet megoldani. Másolatok bemutatásáig nem süllyedhetünk, ha hűségesen akarjuk népünk történetét ábrázolni. Az a célunk tehát, hogy visszaszerezzük saját kiemelkedő anyagunkat, új szempontú gyűjtésekkel egészítsük ki, pótoljuk a hiányokat. Tovább kívánjuk erősíteni a Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó visegrádi Mátyás Király Múzeumot, a sárospataki Rákóczi Múzeumot, a monoki Kossuth házat, hogy ezekkel együtt a múzeum kisugárzási területe nagyobb legyen, és így tartalmi vonásokban is teljessé váljék a Magyar Nemzeti Múzeum. Ha ebből a szempontból nézzük az 1963. évet, azt látjuk, hogy a hosszú évekig tartó munka csírái megindultak, illetve tovább hajtottak. Az év jelentős eseménye a múzeum szervezeti keretének megerősödése volt az addig üres vezető helyek betöltésével és fiatal munkaerők beállításával. Barkóczi László, a Régészeti Osztály vezetője az MTA Régészeti Kutató Csoportjához távozott és helyére L. Kovrig Ilona kapott osztályvezetői kinevezést. Fejős Imre, a Történelmi Képcsarnok vezetője, június 30-án nyugdíjba vonult s helyébe Rózsa György került. Az intézetünkben töltött közel 15 év alatt múzeumi és tudományos munkássága kiterebélyesedett. Fényképgyűjteményünk vezetése alatt hatalmas alapgyűjteménnyé vált, számban megkétszereződött. Méri István betegségére való tekintettel lemondott a Középkori Osztály vezetéséről, és önálló tudományos kutatóként működik tovább. A Középkori Osztály vezetőjévé S. Nagy Emesét nevezte ki javaslatunkra a minisztérium, aki a Budapesti Történeti Múzeumból került hozzánk. Az új osztályvezetők kinevezésével, — az Üjkori Osztály kivételével — problémáink megoldódtak. Osztályvezető-helyettesi kinevezést kapott a Régészeti Osztályon B. Bónis Éva, az Üjkori Osztályon Temesváry Ferenc, miután szervezetileg az Üjkori Osztályt és a Fegyvertárat egyesítettük. Július 15.-vel a Régészeti Osztályra került Kovács Tibor és Szabó Miklós fiatal muzeológus. Kampis Antal az Üjkori Osztályon kapott mellékfoglalkozású megbízást, a Középkori Osztályra Horváth Béla, a Képcsarnokba Galavics Géza nyert kinevezést, míg Báthy Géza restaurátor szeptember i-velaMuzeológiai Technológiai Csoport és múzevmunk között létrejött megállapodás alapján másfél évre a Csoporthoz távozott, és helyére Janovich István került. Eltávozott a múzeumból Csuta Józsefné hivatalsegéd és Farkas Gyuláné teremőr-pénztáros. Az Éremtár — Adattár hivatalsegédi teendőinek ellátására Fehér Sándor került át a Régészeti Osztályról, helyére Haris Mihályt nevezték ki. A Képcsarnok hivatalsegédi munkáinak ellátására Bakányi Dezsőnét nevezték ki. A múzeum munkáját a revíziós munka befejezése után az egyre terebélyesedő gyűjtés és feldolgozás jellemezte. Míg 1962-ben 750 napot fordítottunk régészeti ásatásokra és leletmentésekre, addig 1963-ban 1004 napot. A szocialista építkezésekkel kapcsolatban mindinkább előtérbe léptek a leletmentésszerű ásatások, és az előre betervezett munkák jórésze az építkezések miatt szükségessé vált előzetes régészeti feltárást szolgálta. Jelentőségében Pécs topográfiai kutatásai állottak az élen, ahol a városi tanács támogatásával feltárásra került egy bemutatásra alkalmas épületkomplexum, amely a római kortól kezdve a XVI. századig Pécs belvárosának kitűnő történeti áttekintését nyújtja. Tudományos szempontból ki-