Folia archeologica 16.

Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1963. évi munkájáról

A NEMZETI MÚZEUM munkájARÓL 293 emelkedő eredményt hozott a Vértesszőllősön megindult feltárás, ahol hazánkban első ízben találtak alsó-paleolitikumba tartozó emberi településnyomokat. E nagy jelentőségű lelőhely anyaga korban a homo pekinensis csukutieni anyagával vethető össze. Tovább folyt Tiszavasváron a szkíta temető feltárása, Árkán és Bodrogkeresztúron a keleti gravetti telep és az alföldi sáncok ásatása. Folyt a nagyharsányi római település, a halimbai avar temető, a zalavári szláv település, a magyarhomorogi honfoglalás kori temető, a bashalmi középkori falu és az érdi palánkvár feltárása. Az elmúlt évhez képest múzeumunknál csökkent a leletbejelentések száma, azonban több mint 300, beruházással kapcsolatos helyszíni szemlén vettünk részt, amely megnövelte a leletmentésekre fordított időt és anyagiakat egyaránt. Az egyre gyarapodó ásatási anyag, a felbukkanó leletek arra utalnak, hogy a múzeum, de az egész magyar régészet módszereiben technikailag elmaradottnak tekinthető. Sem a feltárás, sem a feldolgozás, sőt az anyag helyszínen történő konzerválása szempontjából nem vagyunk felkészülve a megnövekedett feladatokra, a felbukkanó leletek korszerű védelmére. Közlekedési eszköz hiánya nem teszi lehetővé az azonnali beavatkozást, földgépek, szállítóeszközök hiányában nem tarthatunk lépést az építkezések ütemével, a felkutató, műszeres keresések éppen csak első kísérletként indultak meg a szikáncsi aranylelet még földben rejlő részeinek összegyűjtésével. Hiányzik azonban több olyan korszerű kutatási segédeszköz, amelyet másutt már elterjedten használnak. A múzeum gyűjteményi anyaga 13 356 egyedileg beleltározott tárggyal gyarapodott. A Régészeti Osztály gyarapodásában—az ásatásokon kívül — világviszonylatban is jelentős a szalkszentmártoni ókeresztény aranybetétes üvegkorong, a besenyődi I. századi római bronzszobor és a Duna medréből kiemelt 15 db római bronzedény. A Középkori Osztály ion feltárásból származó tárgyat vett leltárba, közülük a sátoraljaújhelyi levéltártól átadott tarsolylemezzel egészült ki gyűjteményünk. A középkori ötvösanyag egy db XVI. és 2 db XVII. századi tárggyal gyarapodott. Az Üjkori Osztály gyarapodásából kiemelkedik a XVII. század végéről származó levelesszekrény, egy 50 db-ból álló vörösréz konyhai felszerelés. Textilgyűjteményünk XVII. század végéről származó hímzéssel és vert csipkével díszített iepedővel gazdagodott. Hangszergyűjteményünk egy Szegedről vásárolt zongora megszerzésével figyelemre méltó darabbal egészült ki. Fegyvergyűjteményünk címeres, évszámos mozsárágyút vásárolt, és említésre méltó új szerzemény a Buda ostromából származó 1686-os évszámú, díszes csövű, feliratos puska. Az eddigi horizontális gyűjtési módszer, illetőleg pótlás mellett első ízben kísérelte meg a múzeum, hogy vertikális irányban egészítse ki gyűjteményanyagát. E szemlélet alapján került be a múzeumba a Stippek család hagyatéka, mintegy 6000 tárgy. Ez egy XVIII. században betelepített család több generációjának rendszeresen gyűjtött és megőrzött hagyatékát képviseli. Az anyag egy család történetén keresztül igen jól jellemzi az adott kort, a társadalomban beállott változásokat. A Történelmi Képcsarnokban a festménygyűjtemény 12, a grafikai gyűj-