Folia archeologica 16.

Bánkuti Imre: A hőgyészi textilmanufaktúra 1729—1732

A HŐGYÉSZI TEXTILMANUFAKTÜRA i 7 2 9— i 7 з 2 Ipartörténetünk XVIII. századi fejezetének leglényegesebb problémái mindmáig feldolgozatlanok. Nem ismerjük például az ipar technikai fejlődését meghatározó tényezőket; a céhes ipar termelékenységének szintjét, termelésének menetét, szerszámkészletét, a szerszámok fejlődését stb. Éppígy csak a kezdeti lépéseket tettük meg a manufaktúraipar kialakulásának vizsgálata terén is. Még az egyes korai, XVIII. századi manufaktúrák története (termelése, a létrehozó tőke, gépi berendezéseik, piaci viszonyok stb.) sincs feltárva, enélkül pedig lehetetlen az általános törvényszerűségek tisztázása. Csak így deríthetnénk fényt viszont arra: mennyiben játszott közre a manufaktúraipar kifejlődésének elmaradásában a hazai céhes ipar alacsony technikai színvonala, s mennyiben idézte azt elő a bécsi iparpolitika. Mindenesetre valószínű, hogy ipartörténetünknek ez a súlyos elmaradottsága is közrejátszott abban, hogy az egyetemi tankönyv vonatkozó kötetében az 1649—1703 közti időszaknak ezt a semmiképpen sem helytálló címet adták a szerzők: „Magyarország a manufaktúrakorszak küszöbén".

1 Holott iparunknak ez a fejlődési foka legfeljebb jó másfélszáz év múlva, a XVIII. század végén következett be. Minden adalék fontos tehát, amely segít felderíteni ipartörténetünk homályos pontjait. Dolgozatunk ezt a célt szolgálja egy kérészéletű manufaktúra történetének feldolgozásával, s az ebből adódó következtetések levonásával. A magyar szakirodalomból egy rövid utalás révén már eddig is ismeretes volt, hogy Hőgyészen (Tolna m.) 1733 előtt létezett egy textilmanufaktúra. Gárdonyi Albert említette meg Buda városának 1733. február 24-én kelt levelét, amely szerint Hőgyészen szövőgyár (lini fabrica) létesült, de mivel a jövedelem a várt mértéket nem érte el, a munkások a gyár igazgatójával együtt megszöktek, több ezer forint adósságot hagyva hátra.

2 Most azonban néhány új adat előkerülése következtében lehetőség nyílik arra, hogy ennek az érdekes kezdeményezésnek a történetéről többet — ha egyenlőre nem is mindent —- mondhassunk el, s megvilágíthassuk azokat a körülményeket, amelyek közt ez a korai manufaktúra létrejött. Mindenekelőtt ismertté vált a hőgyészi fabrika 1730-ban kiadott üzleti hirdetménye, amely már ritkaságáért is megérdemli, hogy teljes egészében közreadjuk

3 (102. ábra). Ez a nyomtatvány tehát kétségtelenné teszi, hogy a hőgyészi manufaktúra létesítését Claudius Florimond Mercy tábornok személyével kell összekapcsolnunk. Adatunk nem áll ellentétben Mercy életpályájával, sőt jól beleillik abba. 1 Magyarország története a késői feudalizmus korában. 1526—1790. Magyarország története I/2 Egyetemi tankönyv. (Bp. 1957) 149, 162. 2 Gárdonyi A., Sz. 49 (1915) 292. 3 MNM Újkori Dokumentumgyűjtemény, 1961. 7. ltsz. A 20X 32,3 cm nagyságú papírra nyomott (tükör mérete 13X20,3 cm) hirdetmény betűtípusa kétségtelenné teszi hitelességét. Noha a nyomtatvány dátum nélküli, de a szöveg alatt szintén korabeli írásmóddal — melynek tintája már erősen megfakult — ez olvasható: Impressu(m) Posony A(nno) 1730.