Folia archeologica 16.

Patay Pál: A bokodi bronzlelet

20 PATAY PÁL fibulák kora szintén csakis HA

2 lehet, azaz itt is a váli kultúra népének birtokában voltak a vezérkorongos fibulák. A rimaszombati és érsekvadkerti A

:>,

a típusú vezérkorongos fibulákat tartalmazó leletek között szoros összefüggés áll fenn. Ugyanis nemcsak a négy pár oldalkorongos fibula van meg egyaránt mindkettőben, hanem egymáshoz szinte teljesen hasonló kartekercspár is.

8

2 E tekercsek szélesebb végén a testüket kialakító huzal négyzetes átmetszetű és sodrott, de a sodrottságuk az ilyen módon kialakított hosszuk feletávolságában ellenkező értelmű irányba vált át. Az érsekvadkerti leletben azonban kirkendrupi típusú csésze is előfordul,

83 ami alkalmas e raktárlelet számára további összefüggések kialakítására. E csészék nem is egy leletből ismeretesek, s ezeket általában a HA és HB időszakra szokták keltezni. Meg kell még említenem, hogy az érsekvadkerti és rimaszombati leletekével teljesen megegyező kartekercsek jöttek elő egy 1959-ben Mezőkövesden talált raktárleletben is, mégpedig bronz bogrács (Merhartí?, típus), harang alakú bronzsisak és madárprotomákkal díszített hajdúszoboszlói típusú bronz szitula társaságában. Ezen a leleten keresztül pedig —- különösen ha a bronz csészét is figyelembe vesszük — az érsekvadkerti és hajdúböszörményi leletek kerültek szoros kapcsolatba, amely utóbbinak korát már általánosan a HB időszakra keltezik.

8

4 Messze vezetne a vezérkorongos fibulákat tartalmazó bronzleletek részletes analízise, annak érdekében, vajon Kőszegi kronológiai megállapításai helyénvalók-e vagy sem. Nekünk mindenesetre a fentiekből azt a következtetést kell levonnunk, hogy ha szerepelnek is vezérkorongos fibulák a HA időszak közepén elrejtett leletekben, e fibulatípus leginkább a HA, időszakban kellett használatos legyen, sőt feltehető, hogy a HB időszakban is.

8

5 Ez mindenekelőtt is az А

3л fibulatípusról állapítható meg. De minthogy Paulik világosan rámutatott az összes vezérkorongos fibulatípus nagyjábóli egyidejűségére,

8

6 ezt a többire is vonatkoztathatjuk. Az A., és A

s

& típusok azonos kora különben is a rimaszombati lelet révén igazolt, de az Агъ típusú fibulát tartalmazó bankai lelet edénye is ezt támasztja alá, amelyet Seewald hasonló időre, aMontelius féle IV. periódusra keltez. Visszatérve végül a bokodi leletre, a fentebb elmondottak alapján, figyelembe véve a lelet fibulájának és karpereceinek nagymérvű kopottságát, s ebből kifolyólag azok hosszú időn át használt voltát, valószínűleg akkor járunk a helyes úton, ha úgy véljük, hogy e leletet a HA

2 időszakban rejtették földbe. PATAY PÁL 8

2 Paulik, /., i. m. 329—330 (358). I. kép, 3. kép 1—2, 5. kép 3—4. 8

3 Patay P., i. m. 120. Kép ugyanott. 8

4 Sprockhof/, E., Zur Handelsgeschichte der germanischen Bronzezeit. (Berlin 1930) 46, 64, 90— 91, 116.; Merhart, G., Studien über einige Gattungen von Bronzegefässen. Festschrift des RömischGermanischen Zentralmuseums in Mainz. II. (Mainz 1952) 5, 33.; Mo^solics A., Acta Arch. Hung. 5 (1955)48. 8

6 A vezérkorongos fibuláknak a HC időszakban való használatát a felkai lelet révén még nem látom bizonyítva. Seewald pl. nem említi a poprádi Tátra Múzeumban őrzött raktárlelet felsorolásánál (Seewald, O., i. m. 12) az antennás kardot. Ő is csakMártonra hivatkozik. 8

6 Paulik, J., i. m. 360—362.