Folia archeologica 16.
Patay Pál: A bokodi bronzlelet
Л В О К О DI BRONZLELET 19 mégis teljes biztonsággal fel lehet belőlük ismerni, hogy az edény fazettált, kihajló peremű, valamint függőlegesen árkolt hasú volt. Sajnos nyakának magassága, valamint kúpos vagy egyenes volta nem állapítható meg. Mindenesetre a visszakövetkeztethető edényalak vagy egy kúpos nyakú, gömbhasú urna, vagy egy mély tál kellett legyen. Olyan urna, mint amit Kőszegi Regölyről, 7 0 vagy tál, mint amit ugyanő Tiszavárkonyból 7 1 mutat be. A regölyi urnáról megállapítja, hogy az a HA időszak jellegzetes alakja. 72 Patek formatábláján egy adonyi hasonló alakú urna rajzát közli. 7 3 A neszmélyi temetőben is előfordul egy megfelelő példánv a 191. sírban. Ezt Patek HA típusnak tartja. 7 4 A tiszavárkonyi lelet korát Kőszegi a HB periódus kezdeténél nem későbbire, de a mélyebb tálon előforduló sűrű árkolás miatt a HA végénél korábbra nem tartja keltezhetőnek. 7 3 Neszmélyen az 53. sírban volt egy olyan tál, mint amilyennek a gyermelyi edényt el tudnók képzelni. E sírt Patek — bizonyára a teljes leletegyüttes alapján — ugyan már a HB időszakra teszi, de elismeri, hogy HA— В átmeneti formákat tartalmaz. 7 6 Ugyancsak HA 2—B, átmeneti időre keltezi a hasonló sashalmi mély tálat is. 7 7 Nem is vitás, hogy a neszmélyi 53. sír urnája 78 már kifejezetten HB jellegű s így e sírban előforduló mély tálat is még a HB időszak elején használatban levő alaknak kell tekintenünk, bár éppen a sashalmi leletekkel kapcsolatban Kőszegi utalt arra, hogy a tálnak vannak HA korú párhuzamai. 7 9 A lényeg mindenesetre az, hogy a gyermelyi raktárlelet edénye — a kettő közül bármelyik típushoz tartozott is — a HA 2 időszakból, egyben a váli kultúrából ismert forma volt. Ebből pedig az következik, hogy mivel a gyermelyi leletet a HA 2 időszakban kellett elrejteni és mivel ehhez éppen a váli kultúra formakörébe tartozó edényt használtak fel, azt semmi esetre sem a váli kultúra népének támadása elől óhajtották biztonságba helyezni. A gyermelyi lelet egykor a váli kultúra népének birtokában volt, és ők rejtették földbe. A hetényi temető fibuláival kapcsolatban Paulik megállapította, hogy mind a négy sír, amelyben ilyenek előfordultak, a temető horizontális stratigráfia útján jól elkülöníthető északnyugati, egyben idősebb részének közvetlen közelében volt található. A leletanyag itt is a váli kultúrának korábbi, HA korú szakaszából való, amit egyébként a kérdéses síroknak általa bemutatott egyéb leletei is igazolni látszanak. Paulik különben e sírokat semmiképpen sem tartja egyidősnek a csekei (Caka) halomsírral, 8 0 amelyet Kőszegi, bár a lelet ismertetőjével együtt ő is HA korúnak tart, a továbbélő halomsíros kultúrába sorol. 8 1 Ezek szerint a hetényi 7 0 Kőszegi F., i. m. LXXXV. t. 2. 7 1 Uo. LXXXV11. t. I. 7 2 Uo. 170. 7 3 Patek E., Arch. Ért. 82 (1955) 1. kép 35. 7 4 Ua., Acta Arch. Hung. 13 (1961) 66. XXV. t. 7. 7 5 Kőszegi F., i. m. 170. 7 0 Patek E., Acta Arch. Hung. 13 (1961) 80. VIII. t. 8. 7 7 Uo. 61. 7 8 Uo. VIII. t. 7. 7 9 Kőszegi F., i. m. 172. 8 0 Paulik, J., i. m. 339, 346 (358, 361). 8 1 Kőszegi F., i. m. 166.