Folia archeologica 16.

Patay Pál: A bokodi bronzlelet

16 PATAY PÁL Szebeszló (Turcianska Blatnica-Sebeslavce),

4

3 Kisbobróc (Bobrovcek — 2 db),

44 Nagybobróc (Bobrovec), tévesen Komjátna (Komjatná) néven is szerepel,

45 Bükkaranyos,

4

0 Bodrogkeresztúr.

4

7 Ebbe az alcsoportba sorolhatjuk még, legalábbis a leírás alapján a tschwirtscheni (Szilézia) példányt.

4

8 Szögletes huzalból készült volta miatt ilyen fibulából származhat a sajógömöri (Gemer) töredék is.

4

9 Biztosan négy pár oldalkorongos fibula a tótpelsőci (Pliesovec),

5

0 bohuszlavici (Trencianska Bohuslavice)

5

1 és felsözsadányi (Hornia Zdana),

5- bár a róluk leközölt kép alapján nem állapítható meg, csak feltételezhető, hogy a korongjaikat alkotó huzal szögletes volt. Töredékes voltuknál fogva pedig mindegyiknek hiányzik a rugója, s így a 8-as hajlat hiányát sem állíthatjuk róluk biztosan. De ugyanígy a kelői (Prochot') töredék esetében is csak feltételezhetjük, hogy ebbe az alcsoportba tartozik."'

3 A felkai (Vel'ka) fibuláról is csak azt tudjuk megállapítani, hogy az А

я típusú, mivel a róla közölt kép nem megfelelő az eredeti alakjának és a testét alkotó huzal átmetszetének meghatározására.

5

4 A Praha-Vokovicon talált fibulát pedig csak Paulik közlése alapján tudjuk közelebbi osztályozás nélkül az A., típusba sorolni. '

5 Az A

3 típusú fibulák fenti két alcsoportjának tulajdonságai érdekesen keverednek a domanizsi lelet két kisebb fibuláján. Mind a kettő kerek átmetszetű huzalból készült, aminek következtében az első alcsoportba sorolhatnók őket. Ennek ellenére az egyiken hiába keressük a rugó előtti 8-as hajlatot. így tehát felépítése a második alcsoportra utal. Ezzel szemben a másik kérdéses fibulán a 8-as hajlat ugyan megvan, de korongjai kosarasak, ami ugyancsak a második alcsoport fibuláira jellemző. Különben e két domanizsi példányon a rugó feltűnően nagy, miként arra Paulik rámutatott, szinte a hárfafibulákra emlékeztető méretével eléggé kiütközik a vezérkorongos fibulák sorából.

5

6 4

3 Puls^ky F., Arch. Ért. 13 (1879) 304. —MNM lt. sz. ii4'i879-5. 4

4 Hampel]., Antiquités ... X. t. 12—13. ; Bastian

, A.

— Voss

, A., Die Bronzeschwerter des Königlichen Museums zu Berlin. (Berlin 1878) 52., XI. t. 24—25. 4

5 MNM lt. sz. 90/1864—

1

1. Lelőhelyként „Nagy Bobrócz Liptó megyében" bejegyzés olvasható. A leltárkönyv szerint 3 db fibulatöredék volt, de az nem derül ki, hogy ezek egy fibulához tartoztak vagy 3 különböző példány töredékeit képezik-e? Jelenleg a MNM gyűjteményében csak 1 hiányos fibula található fel. — Hampel e leletet tévesen mint komjátnai leletet közölte (Hampel]., A bronzkor . . . CXX. t. 20). Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a Majláth Béla gyűjteményéből Berlinbe került, Kisbobróc lelőhellyel nyilvántartott 2 db hasonló fibula (1. 44. j.) egy és ugyanarról a lelőhelyről való a fentivel. 4

6 Holste

, F., Hortfunde Südosteuropas. (Marburg-Lahn 1952) 40. t. 24. —Miskolc, lt. sz.53.707. 1. " Hampel]., Arch. Ért. i (1881) 279. II. 1.1.; Ua., A bronzkor . . . XCVI. 1.1. —MNM 38/1881-1. 4

8 Publikációja: Seger,H., Drei neue schlesische Bronzfunde. Schlesiens Vorzeit 9 (1928) 1. 1. kép, nem volt általam hozzáférhető. Zotz leírása alapján (L. Zotz, L., i. m. 168) vezérkorongját gyöngyszerű rovátkák díszítik. Ez csak szögletes átmetszet esetében képzelhető el. " L- I

5' >• 5

0 Neresnickj) ,P., Pliesovské starozitnosti. SMSS 15 (1910) 23. 2. kép. 5

1 Petrikovich, J., Bronzovy nález v Bohuslaviciach. SMSS 9 (1904) 112—120. III. t. 1,4, stb. 5

2 Budaváry, V., Zprava ocinnosti v archeologickom oddeleni SNM za rok 1932. CMSS 25 (1933) 17. I. kép. 5

3 Ua., Prehl'ad prírastkov prehistorického oddelenia Slovenského Národného Muzea v Turcianskom Sv. Martine, nadobudnatych v. r. 1921—1930. ÍMSS 27—-28 (1936—37) 22. V. kép 4. 5

4 Márton L., Arch. Ért. 31 (1911) 344. ; Paulik, /., i. m. 342, 354 (369). ; Lipták, ]., Bilder aus der Zipser Vergangenheit. (Kesmark, 1935) XII. t. alul. 5

5 Paulik, ]., i. m. 35. j. 5

6 Hampel, J.,

Arch. Ért. 22 (1902) 421. Kép а 42г. oldalon 3—4. —MNM 116/1902-2-3.