Folia archeologica 16.

Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások

A DOBOZI Iis II Л S H AL M

I I ALU Л SA l'A SOK A ház és az árkok láthatólag egykorúak. Erre nemcsak a belőlük előkerült leletekből következtethetünk, amelyek azonos jellegűek, hanem abból a jelenségből is, hogy — a köztük levő elég nagy távolság ellenére a ház falai és az árkok megközelítően párhuzamosak. Amint a fentiekből kiderül, a településnek csak igen kis részletét tártuk fel, de az ásatás eredményei már eddig is érdekes kérdéseket vetnek fel korai Árpádkori településeinkkel kapcsolatban. A feltárt részletek egyszerű ismertetéséből is első pillanatra érzékelhető az a különbség, ami a kis település két része között fennállott. Amíg a falut kettéosztó ér D-i oldalán kizárólag olyan településnyomokat figyelhettünk meg, amelyek ideiglenes jellegű, felszíni építmények maradványai lehettek, az ér É-i partján az állandó településekre jellemző földbemélyített építmények voltak. E feltűnő kettősséget csak fokozta a falu két részéről előkerült leletek különbözősége. A kettősség okát egyelőre nem dönthetjük el. Lehetséges, hogy a település két része között időbeli eltérés van. Bár a leletek futólagos vizsgálata ennek látszólag ellentmond— ugyanis mindkét helyen X—XI. századi leletanyag került elő — a rétegek megfigyelésének további finomítása e kérdésben megoldást ígér. Feltehető, hogy a falu két különböző része egyidejű, de lakossága etnikailag elkülönül egymástól. Erre a kérdésre a falu temetőjének — esetleg temetőinek — feltárásától várhatunk feleletet. Leginkább elfogadhatónak tűnik az a feltevés, hogy a falu gazdasági életének megoszlása szerint válik ketté a település belső rendje is. П. A m isik ásatás a Szabolcs-Szatmár megyei Bashalom határában folyt. E munka akadémiai téma feldolgozásának részlete, amelynek célja X—XIII. századi köznépi temetők és települések felkutatása és feltárása az Alföldön. Az előreláthatólag hosszú évekig tartó kutatásainkkal a korszak településtörténeti kérdéseinek tisztázásához szeretnénk közelebb jutni. Terepbejárásainkat és az ezt követő ásatásainkat területileg a honfoglalás kori kutatásokkal egyeztetjük. így a honfoglalók rangosabb temetői mellett egy-egy zártabb területen a köznépi temetők és települések feltárására is sor kerül. A meginduláshoz legalkalmasabbnak látszott a Tiszaeszlár közelében levő Bashalom környéke, ahol egymás közelében két honfoglalás kori temető került feltárásra, egy XI. századi temető sírjai is előkerültek, sőt két avar kori temető helyét is sikerült megtalálni.

1

7 A temetők a Tisza árvízszabályozás előtti árterének K-i szegélyén húzódó homokhátakon vannak a kiemelkedő Csengős-part nevű halom környezetében. Az itt végzett terepbejárás során a halomtól DNy-ra közvetlenül az ártér szegélyén húzódó magas parton találtuk meg egy elpusztult Árpád-kori település nyomait. Ez a terület a környező dombokkal szemben nem homokos, hanem kötött, agyagos talajú. A mintegy 5—600 m hosszú és 3—400 m széles falunak a felszíni nyomok tanúsága szerint nem volt temploma. Területén az Árpád-kori leleteken kívül bronzkori és késő császárkori településnyomokra is bukkantunk. 1

7 A honfoglalás kori temetőket Kiss Lajos és Rohács József korábbi kutatásai után Dunes István tárta fel 1958-ban,ekkor bukkant rá a kora avar kori és XI.századi temetőre is. [Acta Arch. Hung. 7(1956) 245—277.] Ezúton köszönöm meg Dienes Istvánnak a Bashalom környéki terepbejáráson nyújtott szíves segítségét. 9a •