Folia archeologica 16.

Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások

I3ti KOVAl.OVSZKI JÚLIA 66. ábra A terepbejárást követően két ízben, 1962 és 1963 őszén ásatást végeztünk az elpusztult falu DNy-i részében. A közel 500 m

2-nyi feltárt területen különböző korú emlékek kerültek elő, amelyeknek együttese a település képét igen zsúfolttá és első látásra áttekinthetetlenné teszi, azonban a hely településtörténetének alakulása szempontjából rendkívül tanulságos (62. ábra). Beszámolómban a dobozi ásatás ismertetéséhez hasonlóan csupán bemutatom a feltárt településmaradványokat, amelyek közül az Árpád-koriakkal részletesebben foglalkozom. Szelvényeinkben a szórványos leleteken kívül az itt levő bronzkori településből csupán néhány, szájánál erősen összeszűkülő méhkas alakú vermet találtunk. Lehetséges, hogy a lakóházak a magaslat más részein voltak, és a további ásatásaink során fogjuk azokat megtalálni. A leletek a bronzkor késői szakaszába tartoznak. A bronzkoriaknál nagyobb számban bukkantunk késő császárkori emlékekre. Az ásatáson előkerült 10 földbeásott ház közül 6 ebbe a korba tartozik, de ugyanilyen korú a vermek jó része és a szabadban levő kemence is. A császárkori házak között csupán kettő (5. és 6.) volt, amelyet más emlékektől függetlenül, önmagában figyelhettünk meg (62. ábra 5—6. ház, 63. ábra). Mindkettő téglalap alaprajzú, К—Ny-i, ill. Ё—D-i irányú tengellyel. A 2,6 хз,6 és 2,7 X4,2 m nagyságú házak falából 30—40 cm magas részlet maradt meg, padlója pedig ne—115 cm mélységre volt a mai felszín alatt. Mindkét ház sarkaiban különböző mélységű cölöplyukakat találtunk. A házak E-i falába középtájon