Folia archeologica 16.
Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások
I3ti KOVAl.OVSZKI JÚLIA 58. ábra az egész falu területét szántóföldnek használják. Nagyobb bolygatásnak nincs látható nyoma, csupán a falu É-i szélénél ástak néhány évtizeddel ezelőtt téglavető gödröket. A településen templom nyomaira nem bukkantunk. A kis ér D-i partján egymástól 40—50 m távolságra zc—40 m átmérőjű nagy hamus foltok rajzolódtak ki az 1962-ben első ízben végzett mélyszántásban. Ezeken a helyeken nagyobb tömegben találtunk leleteket is. Az ér É-i oldalán a hamus foltok nem különültek el tisztán, a leletek pedig őskoriakkal és szarmata koriakkal is keveredtek. Már a felszíni nyomok azt sejtették, hogy különbség van a településnek az ér medrével szétválasztott részei között. A D-i parton ugyanis zömében cserépüst töredékeket, az É-i oldalon viszont főleg bekarcolt díszű fazékdarabokat találtunk. Az ásatás során még feltűnőbbé vált a két terület közötti különbség. A D-i parton kiásott kutatóárkainkat és szelvényeinket úgy jelöltük ki, hogy egy-egy nagy hamus folton haladjanak keresztül (56. ábra). A feltárt részeken olyan jelenségeket figyelhettünk meg, amelyeket eddig kiásott Árpád-kori falvainkban nem tapasztaltunk. Feltűnő volt, hogy az elég nagy tömegű leletanyag —• csaknem kizárólag cserépüst töredéke — csupán a szántásból és közvetlenül az alatta levő 10—15 cm vastag kevert rétegből került elő. A foltokban mutatkozó településnyomok alatt azonban sehol sem bontakoztak ki Árpád-kori falvainkból jól ismert földbeásott épületek maradványai. Az A szelvényben és a G szelvény É-i végében (56. ábra) a szántás alatt ic—15 cm-re a keveretlen földbe mélyedő, 50—60 cm átmérőjű teknős aljú gödörben tűzhelynyomokat figyeltünk meg. A gödör oldala és feneke mindkét helyen csak igen gyengén égett át. A 4. kutatóárok D-i részében megtalált tűzhelynek viszont egész felülete hiányzott, csupán átégett foltja látszott. A tűzhely környezetét csak az A szelvényben sikerült megfigyelni. Itt a tűzhely gödrét egy tojásdad alaprajzú,
