Folia archeologica 16.

Kovalovszki Júlia: A dobozi és bashalmi Árpád-kori faluásatások

A DOBOZI ÉS BASHALMI FALUASATASOK 131 4 m hosszú, 2 m széles teknős mélyedés aljába vájták, amelynek D-i végében egy bizonytalan körvonalú cölöplyuk is mutatkozott. A mélyedés alja a felszíntől 60—65 cm-re volt, belsejét hamuval és faszéndarabokkal erősen kevert föld töltötte ki. A tűzhely mellett egy kisebb, tojásdad alaprajzú, körte alakú vermet is kibontottunk. Átmérője 100—125 cm, mélysége a felszíntől 120 cm volt. A nagyob teknős aljú mélyedésben letaposott járószintet nem sikerült megfigyelni. A másik két helyen a tűzhelyek környékét már megbolygatta az eke. Az erecskétől D-re ásott többi szelvényünkben a hamuval erősen kevert szántott földben a viszonylag sok lelet mellett mindenütt találtunk felszaggatott tűzhely-maradványokat is, kétségtelen bizonyítékul, hogy itt lakóhelyek voltak. Az elpusztult faluból az ér É-i partján az előzőektől eltérő jellegű, de Árpádkori falvainkból ismert településmaradványokat figyelhettünk meg. Itt ugyanis mély árkokat bontottunk ki és egy földbeásott házat is feltártunk (57. ábra). A 7. kutatóárokban egy ÉNy—DK-i irányú ároknak 5,5 m hosszú szakaszára bukkantunk. Az árok a felszíntől mintegy 60 cm mélységben két méter széles volt, teknős kiképzésű feneke kettős tagolású. A DNy-i oldalon futó szélesebb (b) árka 136—170 cm, az ÉK-i keskenyebb (a) pedig 118—135 cm mélységű volt (58. ábra). Az árok mindkét fala ívelten emelkedett, csupán a kibontott szakasz DNy-i oldalának közepe táján volt meredek. Itt ugyanis egy keskeny, hirtelen mélyülő csatornácska (c) torkollott bele, amelyből az idefolyó víz az árok falát kimosta, aljába pedig mély gödröt vájt (57. ábra VII—VIII. metszet, 59. ábra). 9* 59- ábra