Folia archeologica 16.

Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról

HONFOGLALÁS KORI TARSOLYAINKRÓL 99 Tarsolydíszként alkalmazott veretek kerültek már elő korábban is, a bodrogszerdahelyi leleteket megelőzően. Talán ilyen, a tarsoly fedelének közepét díszítő veretnek tarthatjuk a Budapest Farkasréti temetőterületén 1909-ben talált gazdag honfoglalás kori sír nagy (átlósan mérve 6,6 X 6,6 cm), négyszögletes veretét is,

8

6 amit már Szabó János is a tarsolydíszek közé sorolt.

8

7 Ez a veret (32. ábra) szemmel láthatóan a tarsolylemezek műhelyeibői származik, és a középpontjában földomborodó foglalatban eredetileg kétségtelenül ékkő ült.

8

8 Más jellegű tehát, mint a bodrogszerdahelyi, nem a tarsoly bekapcsolására szolgált, hanem kizárólag díszítő célzattal került a tarsoly fedőlapjára. (E sír anyagát részletesen külön dolgozatban ismertetem, így e veretre is ott térek vissza.) Szerkezetében, rendeltetésében sokkal közelebb áll a bcdrogszerdahelyi veretekhez az a készlet, amely a Szabolcs megyei Üjfehértó-Micskepusztán (33. ábra) találtatott. E temető igen kevéssé ismert szakirodalmunkban. Jósa András a temető ásatója és egyetlen feldolgozója, aki a nyíregyházi helyi lap, a „Nyírvidék" hasábjain népszerűsítő cikkben

81

1 számolt be az ásatás eredményeiről az olvasóknak, később nagyjából ugyanezt a dolgozatát küldte be — rajzos táblákkal kiegészítve - tudományos közleményként, a „Múzeumi és Könyvtári Értesítő" 1914-es évfolyama

1

1" számára. A tőle megszokott gondos és alapos ismertetés helyett így itt csak rövid összefoglalást találunk, ahogy maga írja ,, . . . az úntató és felesleges részletezést" ez esetben mellőzi, még a sírleírásokat is elhagyja, több esetben a tárgyak együvétartozását sem tisztázza, illetve azoknak a sírban való helyzetéről is alig szól. Honfoglalás kori leletkataszterünk'

1

1 hibás adatokat közöl e temetőről : már a lelőhely közelebbi meghatározása is téves (a valójában Tálas-dűlőnek nevezett lelőhely itt Tatár-dűlőként szerepel), 21 sír helyett (számcsere folytán?) 12 sírt tüntet fel, utolsó mellékletes sírként a kataszterben a 12. sír szerepel, noha Jósa tábláin a 13. sír anyaga is látható -—továbbá a Jósa-féle I. tábla felső sávjában bemutatott veretekről, csüngőről, pitykékről, gombról, gyöngyökről, rozettáról, hajkarikákról és éremről említést sem tesz. Epp e hiányosságok miatt szükségesnek látjuk, hogy a temetőről rövid összegezést adjunk Jósa említett közleményei, valamint a nyíregyházi múzeum adattári anyaga alapján: A lelőhely a Tálas-dűlőben, id. Nánássy István egykori birtoktestén, a tanyától délkeletre mintegy 2—300 lépésre eső homokdombon van. (Üjfehértótól délkeletre kb. 4 km távolságra.) A temetőre 1912 tavaszán bukkantak rá szántás, 8

6 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról. 47., 14. kép 1. ; László Gy., Budapest a népvándorlás korában. CXL1V. t. 1. 8

7 Szabó J. Gy., Vasból készült... 30. 8

8 László Gy., Budapest a népvándorlás korában. 797. 8

9 Jósa A., Honfoglalás kori temető Micske pusztán. Klny. a „Nyírvidék" 33 (i9i2)évfolyamából (Nyíregyháza 1912) 1—20. 9

U Ua., MKÉ i. h. 201—206. 9

1 Fehér G.—Éry K.—Kralovánszky A., i. m. 81. (1168. sz. lelőhely).