Folia archeologica 15.

Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum lelőhellyel jelölt hódoltságkori ezüstcsészéi

А М

N

М HÓDOLTSÁGKORI EZÜSTCSÉSZÉI 95 sort gótikus emlékekről is ismerjük.

9 E díszítés alatt húzódó, hosszas méhsejtre emlékeztető elemekből összetett bordázatos övet több hazai és külföldi ezüstcsészén megtalálhatjuk. A csésze hullámvonalas indadísszel övezett köldökén stilizált életfával két pávát látunk. Életfával ábrázolt, vagy vázából ivó pávákkal már római és ókeresztény emlékeken is találkozunk.

1

0 Serdica (Szófia) ókeresztény templomának oltárlapján pedig kereszt két oldalán ábrázoltak pávákat (XVIII. t. i). Az emlék érdekessége, hogy a madarak fölött a szóban forgó keresztúri csésze köldökét övező indadíszhez hasonló figyelhető meg. — (Ilyen indadísz övezi a Magyar Nemzeti Múzeum 4/1889. I. Itsz., ismeretlen lelőhelyről származó csészéjének köldökét is.) Páva ábrázolás X—XII. századi kőemlékeken (XVIII. t. 2),

1

1 szövőművességi emlékeken

1

2 stb. is gyakori. J. Strzygowski több emléket is közöl ivó pávákkal és megállapítja, hogy a keresztény művészet a halhatatlanság, örök élet italát ivó pávákat keletről vette át.

1

3 Jugoszlávia területéről a régebbi irodalomból ismerünk olyan ezüstcsészét, amelynek díszítőrendszere és jellege szinte teljesen megegyezik a Magyar Nemzeti Múzeum néhány hasonló emlékével. Folyamatos arabeszk-díszítése köldökén és oldalán egyaránt megfigyelhető. A csésze köldökén ez a dísz központi hatszirmú 9 A Bolgár Nemzeti Régészeti Múzeum XIV. századi ötvösemlékei között erre számos párhuzamot találunk: Ltsz. 2468. Dtaganica (Berkovo környéke); Ltsz. 1183. Botevgrad környéke; Ltsz. 1689. Tran város mellett (Zelenigrad község); Ltsz. 869. Ismeretlen lelőhely; Ltsz. 878—879. Oresene (Lukovit kerület). Legutóbbi ezüstcsésze félkörös dísze fölött a X. t. 2 ; 29. ábra és XV. t. i-en bemutatott csészéhez hasonlóan, még háromkaréjos bordadísz is húzódik. — Több edényen a díszítő félköröket egymással szemben helyezték el. Ez a gótikában igen kedvelt díszítés kelet-thrákiai sírkamrából is ismeretes. Vö. Manseí,A. M., Izv. Balg. Arh. Inszt. 13 (1939) 190, 193. kép. 1

0Frova, A., Pittura romana in Bulgaria. (Roma 1943) 15. kép: a szilisztrai (Durostorum) i. sz. IV. sz. végére keltezett sírkamra falfestményén virágdíszes háttérből váza emelkedik ki, két oldalán pávákkal. Uo. 3. kép: a két páva alatt két oldalt egy-egy kandelláber. 5. kép: a két páva virágdísz keretelésben, felette váza. 1

1 Sztara-Zagora, X—XI. sz. Talpas serlegből kinövő stilizált életfa pávákkal. — Más kőemlékről stilizált váza két oldalán elhelyezett pávákat ismerünk: Arbe, székesegyház, — cibóriumoltár sátortetején ez az ábrázolás kétszer ismétlődik. Vö. Strzygowski, ]., Die altslavische Kunst. (Augsburg 1929) 123. ábra; Kowalczjk, G.—Gurlitt, C., Denkmäler der Kunst in Dalmatien. (Berlin 1940) LXXXVII. t. 1

2 Kühnel, E., Maurische Kunst. (Berlin 1924) 146. XI. sz.-i spanyolországi vagy szicíliai selymen két páva stilizált életfával többször ismétlődik. ; Arseven, C. E., Les arts décoratifs turcs. (Istanbul é. n.) 105. kép: a toulousi St. Sermin templomból származó XII. sz.-i selymen, két páva életfával (Musée de Cluny, Paris); Dalton, O. M., Byzantine art and archaeology. (Oxford 1911) 370: a Chapter Library, Canterburyben őrzött selyemtöredékén szintén stilizált életfával ábrázolt pávákat látunk. 1

3 Strzygowski, /., Asiens bildende Kunst. (Augsburg 1930) 303. kép: magas, hengeres talpú, vázaszerű edényből ivó pávák ; 304. kép : ivó pávák alacsony edénnyel, amelyből szőlőindák és gránátalmák ágaznak ki. — Hasonló gondolat tükröződik fentebb (XVIII. t. 1) bemutatott ókeresztény emléken is, ahol a pávák a keresztből merítik az örökéletet. — A két szembenéző páva motívuma a forrásból ivó két szarvas motívumával párhuzamos. Vö. Réau, L., Iconographie de l'art chrétien. I. (Paris 1955) 83—84. Valószínűleg ilyen jelentése van a csészék köldökére szerelt öntött szarvasnak és pávának is. ;6. ábra