Folia archeologica 15.

Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum munkájáról az 1962. évben

232 KOREK JÓZSEF jelentős pusztuláson túl, a rossz tárolási mód következtében az anyag összekeveredett, a leltári számok olvashatatlanná váltak, és a tárgyakra kötözött tiketten lévő leltári számok (fegyveranyag, középkori és újkori anyag zöme, népvándorláskori apróbb fémek stb.) leszakadtak, és így jelentős részük elvesztette leltári számát. Az azonosítás — a sokszor elégtelen leírás, rajz, fénykép hiányában — szinte megoldhatatlan feladatként jelentkezett.1952-től, főként a Régészeti és Középkori Osztályon, az azonosítatlan tárgyakat újból leltározták, míg a többi gyűjteményeknél a revízió befejezése után került sor a nem azonosítható tárgyak leltárba vételére. így mintegy 30 000 tárgyat leltároztunk újból, amelyek zöme a törzsnaplóba már egyszer beleltározott anyagból kerülhetett ki. így ezt a számot le kell vonni a leltárkönyvi hiányból. Azonban ez sem ad támpontot a tényleges hiány megállapítására, mert a naplókba csak elvétve vezették be a gyűjteménynyel kapcsolatos változásokat. A más múzeumnak való átadás tényleges bejegyzése nagyon ritka, nincs feltüntetve az időnként elvégzett selejtezés, bár ilyen többször történhetett. A csonkán megmaradt irattári anyagban két selejtezési listát találtunk, amelynek tanúsága szerint a kiselejtezett tárgyaknak csupán egy részét tüntették fel leltári szám szerint, a többit jelentéktelen tárgyként globálisan selejtezték. (Az 522/1913. sz. alatti selejtezési jegyzőkönyv, illetve a 290/1917. sz. alatti jegyzőkönyv, amelyben a leltári számok felsorolása után az a megjegyzés áll: „Ezeken kívül 5 76 kisebb és nagyobb csonttöredék naplószám nélkül".) Amint említettük, 1926 végén tért át a múzeum a szakleltárkönyvek vezetésének rendszerére. A Régészeti Osztályon az őskori, a rómaikori, a népvándorláskori gyűjtemény önálló naplókban kezdte meg a leltározást, míg a Történeti Osztály a magyar történet tárgyi anyagát — a Képcsarnok anyagának kivételével —- közös leltárkönyvben vezette tovább. Az első világháború után igen lassan indult meg a rendszeres ásatás, és a nyomorúságosan csekély összegek miatt a múzeum gyarapodása terén messze elmaradtunk az európai szinttől. Ez időszak alatt — az éremtári és képcsarnoki anyag kivételével — a gyarapodás 62 857 darabot tett ki, amelyből a revízió során 56 599 darabot tudtunk azonosítani, ési595 tárgy került át a múzeumon belül más gyűjteménybe, illetőleg más tulajdonba. A meglevő gyűjtemény-anyag 90%-a a Régészeti Osztályhoz tartozik. A Történeti Osztály mindössze 7012 tárggyal van képviselve. A leltárkönyvi hiány 4663, amely a teljes gyűjteményi anyag 7,5%-a. A múzeum alapításától hazánk felszabadulásáig eltelt időszak tárgy-gyarapodását összegezve, hatalmas számot kapunk. Az ős- és törzsnaplókban felvett anyag 239 596 db. Ebből a revízió során 149 942 tárgy került azonosításra. A hiányok a második világháború pusztításai során keletkeztek. A Képcsarnok három nagy gyűjteménnyel rendelkezik. A festmény-gyűjteményben 1918-ig 1461 tárgy került leltározásra. 1944-ig összes beleltározott anyaga 1597 darabból állott. Ez alatt anyagából 415 tárgyat adott át, leltárkönyvi hiánya 128 db. A grafikai gyűjtemény gyarapodása 1913-ig 26 520 darab volt, az 1944. évben 27 009-et tett ki. Leltárkönyvi hiánya 404 db. A fény képgyűjtemény 1927-ben 473 darabból állott, 1944-ig 3159-re szaporodott. Ebből az időszakból leltárkönyvi hiánya 66 db. Tehát a Képcsarnok 1944-ig azonosított állaga 30 742 darab.