Folia archeologica 15.
Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum munkájáról az 1962. évben
A MAGYAR NEMZETI M LLZEUM MUNKÁJÁRÓL 233 A Fegyvertár régi állagát az újbóli leltározás miatt csak nagyon körülményesen lehet meghatározni. A revízió során ott, ahol lehetett, minden esetben visszautalás történt a régi leltári számra. Ezek figyelembevételével az 1944-ig meglevő anyag 5000-re tehető. 1944-ig tehát a múzeum gyarapodása — az Éremtár kivételével — 271 311 tárgy volt. 1945 fordulópontot jelent a múzeum történetében is. Az új korszak talán sehol sem jelentkezik olyan lemérhetően, mint a gyűjteménygyarapodás ütemében. A gyarapodásnak három összetevője van: 1. A tervszerű gyűjtés megindulása az állam által adott lehetőségek állandó növelése révén. Az ásatások és gyűjtések, a nagyobb magángyűjtemények megszerzése ugrásszerűen emelte a gyűjteményi állagot. 2. A múzeumba került, de leltárba nem vett anyag rendbetétele. A felszabadulás után a régi ásatásokból származó anyag sokasága (mintegy 300 ládányi) várta a konzerválást, hogy utána a tárgyakat leltározni lehessen. De nemcsak a régészeti, hanem a középkori és újkori anyagból is nagy mennyiségű emlék került ki ládákból, polcokról és fiókok mélyéről. E terhes örökséget fel kellett számolni, és beleltározásuk révén a raktárak feltöltődtek. 3. Az a régi anyag, amelynek száma eltűnt, s ezért azonosítani nem lehetett, újból leltározásra került. Ezek az összetevők jelzik a Régészeti, Középkori és Üjkori Osztály 229 680 darabot kitevő gyarapodási számát 1961 végéig, ami azt jelenti, hogy a múzeumban alig több, mint egy évtized alatt az anyaggyarapodás majdnem ugyanannyi, mint a korábbi 145 év együttes gyűjtése. A kutatás intenzitását jelzi a paleolit gyűjtemény 17 554 db-os gyarapodása, az őskori gyűjtemény 69 219, a római kori 23 637, a népvándorláskori 27 164 darabot kitevő szaporulata, és létrejött az állatcsont gyűjtemény 35 629 tárggyal. Különösen kiugró a Középkori Osztály gyarapodása 35 817 tárggyal, amely a felszabadulás után első ízben meginduló középkori falufeltárások, rendszeres honfoglaláskori kutatások eredményeit tükrözi. Megkétszereződött az ötvösgyűjtemény is. Nagyon magasan kiugró az Üjkori Osztály majdnem 20 000 db-os gyarapodása. Éz majdnem ötszöröse a korábbi időkből megmaradt anyagának. A Képcsarnok festmény gyűjteménye ugyanezen idő alatt 1362 darabbal, a grafikai gyűjteménye 14 718, a fénykép gyűjteménye, amelyet meg kellett teremteni, 30 509 darabbal gyarapodott. A Fegyvertár gyarapodása 3100-ra tehető. Az 1945—61. közötti időszak leltárkönyvi hiánya 1607, amely a leltározott anyag 6,3 ezreléke. E mennyiségben és minőségben jelentéktelen hiány a részben konzerválás során megsemmisült tárgyakból, illetőleg hiányos leltározás miatt állott elő. Itt is előfordulhatott újbóli leltározás. Tényleges hiányt jelentenek az ellenforradalom alatt bekövetkezett veszteségek, kikölcsönzött anyag eltűnése, illetőleg összekeveredése stb. A revízió során évekre felbontva statisztikailag feldolgoztuk a múzeum műtárgyállományát, hogy ez alapjává lehessen a tényleges állapotot tükröző kimutatásnak. A revízió során — az éremanyag kivételével — a múzeum meglevő műtárgyállománya a következők szerint oszlik meg :
