Folia archeologica 15.

Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum munkájáról az 1962. évben

230 KOREK JÓZSEF Abban az esetben, ha a tétel- és darabszám között a revízió során eltérés mutatkozott, a tételt revíziós pecséttel láttuk el, és feltüntettük a revízió eredményét mutató darabszámot. A darabszámban mutatkozó eltéréseket a leltárkönyvi hiányjegyzékbe vettük fel. A revíziós pecséttel el nem látott, a leltárkönyv darabszám-adataitól eltérő tételeket az ősnaplóknál naplónként, a törzs- és osztálynaplóknál évfolyamonként felvett, a Képcsarnoknál gyűjtemény-csoportonként összeállított leltárkönyvi hiánylisták tartalmazzák, a revíziót végzők aláírásával ellátott jegyzőkönyvvel együtt. A mérleg, amelyet a műtárgyállomány egyeztetésének lezárásával most már módunkban van összeállítani, első ízben ad a jelenlegi tényleges helyzetnek megfelelő képet arról, hogy mit őrzünk múzeumunkban. A műtárgyállomány gyarapodása a múzeumtörténet egyik indexe. A 160 évvel ezelőtt, 1802. november 25-én Széchényi Ferenc által aláírt alapító iratban szereplő tárgyak múzeumunk legősibb darabjainak tekinthetők. Az első önálló leltárkönyvnek az 1807. évi Catalogus Nummorum Hungaricae tekinthető, amelyben 2675 érem, továbbá vásárolt régiségek és képek leírása található. A leltárkönyvet forgalomból kivontnak tekinthetjük, mert mind éremtári, mind egyéb anyaga a későbbiek során újból leltározásra került. 1814-ben lett önállóvá az Érem- és Régiségtár, a Történeti Múzeum közvetlen elődje. Az 1820. évi állapotot tükrözi az 1825-ben Budán, nyomtatásban megjelent Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici. A leltárkönyv négy nagy gyűjteménycsoportja (pecsétnyomók, különféle régiségek, hadtörténeti emlékek, görög és római régiségek) 920 tételt tartalmazott. Az anyag újbóli leltározása miatt ma már csak 35 rómaikori tárgy, 72 középkori, 36 az Üjkori Osztály gyűjteményébe tartozó emlék viseli a Cimeliotheca rövidítését jelző CIM . .. számot. Az újonnan leltározott fegyvergyűjteményben 13 5 fegyvernek sikerült a Cimeliothecával való azonosságát megállapítani. Okmányokkal igazoltan 10 tárgy került át más múzeumba. Az 1836. évi országgyűlés 124000 forintért megvásárolta Jankovich Miklós világhírű gyűjteményét, amellyel a múzeum magyar ötvösgyűjteményének alapjait vetette meg. Az 1838. évi háromkötetes, latin nyelvű, kéziratos leltárkönyvben 1281 tárgy került lajstromozásra. A Középkori Osztály gyűjteményében 352, míg az Üjkori Osztályon 54 olyan tárgyat őriznek, melyek az egykori Jankovich leltári számok alatt szerepeltek. A fegyvergyűjtemény 174 darabot tartalmazott; ebből 119 tárgy volt azonosítható, 9 tárgy került át más múzeumba, és 46 tétel leltárkönyvi hiányként mutatkozik. A Jankovich-gyűjtemény jelentős része (75 darab) •— okmányokkal igazoltan— 1879-ben az Iparművészeti Múzeumba került. E gyűjtemény több mint 27 000 darabból álló numizmatikai része az Éremtár törzsnaplójába került bevezetésre, és csak az éremanyag revíziójának befejezése után lesz áttekintésünk e gyűjteményrész jelen állapotáról. A múzeum ősíeltárkönyveinek sorát Kiss Ferenc 1844. évi leltárkönyve zárja le. A latin nyelvű leltárkönyv az éremanyagon kívül 21 tételben tartalmaz egyiptomi szobrokat, amelyekből mindössze egy római szobor van a múzeumban, 7 átkerült az Iparművészeti Múzeumba, a többiek, bár átadási aktaszámuk nincs, a Szépművészeti Múzeumba jutottak, mivel a múzeum leltárkönyveiben szereplő valamennyi egyiptomi tárgy — a gyűjtési profilok tisztázása során — odakerült. Kiss Ferenc gyűjteménye 431 darabot tartalmazott, amelyből 51 tárgy római kori, 12 tárgy középkori, 4 tárgy pedig az Üjkori Osztály gyűjteményében van.