Folia archeologica 15.

Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága

206 SZAKÁCS MARGIT tehetségét, amelyet még később egy visszaemlékezésében is hangoztat: „kár, hogy nem szentelte életét egészen a vegyészeinek, benne olyan tehetség veszett el. . amely előbbre vihette volna ezt a mérhetetlen fontosságú tudományt".

1

6 Ugyancsak 1839-ben írja meg „A konyári tó" című munkáját, amelyben a szik felhasználásával és a szikes talajok megjavításával foglalkozik.

4

7 Ezzel a cikkével rendkívül jelentős kérdésre irányította a figyelmet, hiszen hazánk szikes területe megközelítette az egymillió katasztrális holdat. Ismerteti ebben a sziksó kinyerését és felhasználását azokon a területeken, ahol sok van, s gyökeres javításának szükségességét, ahol kevés van és káros. Megállapítja, miben áll a sziksó ártalma és mi a teendő a javításra. Több módot is felsorol, javaslata — amely ma is helytálló — a sziknek gipsszel való megkötése. Javaslatainak helyességét bizonyítva és elfogadtatásáért küzdve egyúttal mezőgazdaságunk elmaradottságának bírálata is hangot kap soraiban: „s ha majd hazánk gőzösei gabnatelt kebellel sietnek elhagyni partjainkat, . . . akkor talán becsesb lesz nálunk a föld, s növekedő igyekezetű termesztőink még ott is használandják a gipsztrágyázást, hol erre őket a szikfoltok nem kényszerítik". Ez a probléma komolyan foglalkoztatja és később is visszatér rá. 1844-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsváron tartott gyűlésén előterjesztette „a magyarhoni ismeretes sziksókivirágzás iránti véleményét".

4

8 Ezek a törekvései sajnos nem találtak követőkre, hosszú évtizedek teltek el, míg e téren gyakorlati eredmények születtek. 1844 első felében, hazatérve Biharba, vértesi birtokán gazdálkodott. Közben megírta és kiadásra előkészítette „A vegytan elemei" című nagy munkájának első részét, amely 1846-ban Nagyváradon meg is jelent. Márciusban közzétett előfizetési felszólításából megtudjuk, hogy a 8—9 ív terjedelmű füzet sajtó alatt van, előfizetési ára 3 ezüst húszas. Az egészet 3 füzetre tervezi, a két elsőben 60 elem „physikai és vegyviszonyai", a harmadik „a köneny s vegyeikről szól, ezzel tárgyaltatván a réteges testek maradványainak vegytana (die org. Chemia)".

4

9 Az egész mű tehát részletesen kívánt foglalkozni az elméleti és szerves kémiával, az elemekkel és vegyületeikkel. A mű azonban félbemaradt. Jóllehet — Sztrókay szerint

5

0 — szaktudósok körében is nagy feltűnést keltett új tudományos rendszerével, mégis „szörnyűségű pártolatlanságban halt meg". Pedig Irinyi mindent elkövetett, hogy munkáját népszerűsítse. Neves vegytanárokat kért fel előfizetésgyűjtésre Pesten és a vidéki városokban és a többi szerkesztőségeket az előfizetési felhívás közlésére. Felszólításában szenvedélyes szavakkal ecseteli a kémia tudományának hasznosságát és nélkülözhetetlenségét a hazai ipar és mezőgazdaság fejlesztésében. „Nem a könyvbeni nézetemet akarom ajánlani — írja —, hanem magát a vegytant. . . nekem oly olvasó kell, ki szenvedélyesen ragadja meg e mennyei tudományt és igyekezzék azt hazánk java előmozdítására felhasználni. — Hiába urak, Magyarország korunkban másként már nagy nem lehet, csak chemia és mechanika által. Chemia tehát és mechanika minden honfi figyelmét 4

6 Idézi Nyárádi G., i. m. 4

7 Ath. 1839. dec. 8. —-Nyilassi megállapítása szerint javaslata a szódás szikesek javítására vonatkozik. 4

8Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai. (Kolozsvár 1845) V: Az 1844. szept. 3-i vegytani szakülés jegyzőkönyve. —Mint a munkálatokból kiderül, 1841-től az itteni vegytani szakosztálynak is tagja volt. Az 1845-ös pécsi nagygyűlésen az Iparegyesület küldöttjeként szerepel a neve. 4

9 PH 1846. márc. 24. 203. 5

0 Strókay—Balla S., i. m.