Folia archeologica 15.

Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága

204 SZAKÁCS MARGIT „adna annak állapotáról, munka-ágairól s készítményeiről bizonyitványt". A bizottságba Farkas Ferencet, Irinyit és dr. Vállas Antalt választották. Ugyanezen az ülésen Bruck Móric zalalövői lakos szappan-kompozíciójának megvizsgálását kérte s erre Irinyit, dr. Nendtwich Károlyt és dr. Wagner Dánielt kérték fel, hogy jelentést tegyenek, „ha a találmány céljainak megfelel s forgalmi tekintetben is jövendővel.igérkezik, ebbeli jelessége és fontosságához képest váljon érdemes-e feltalálója az egyesület kiállítási dijainak valamelyikével megtiszteltetni". Ez utóbbiban azonban már nem tudott részt venni, mert a május 3-i jegyzőkönyv szerint eltávozott Pestről s helyére mást választottak. Irinyi több mint egy évet töltött otthon, az Egyesület, mint vidéki tagot tartja számon. Az október 25-i gyűlésen Kossuth javaslatot tett a „physico-chemiai szakosztálynak" megalakítására. Jóllehet nehéz feladatnak jelölte meg a helybeli és vidéki 9—9 helyet betölteni, de mégis vannak férfiak — állapítja meg —, akik megérdemlik, „hogy az iparegyesület legmagasabb kitüntetésében részesíttessenek, úgy képesek az egyesületi ezen instrukciónak a kellő tekintélyt kölcsönözni". A vidékiek között Irinyit is javaslatba hozták. A szakosztály december 13-án történt megalakulásáról a jegyzőkönyv is megemlékezik. Vidéki otthonában Irinyi tudományos munkáján dolgozott, de az Iparegyesülettől teljesen nem szakadt el. Az 1845. július 5-i választmányi ülésen két tagot jelentett be, ami azt mutatja, hogy közben is munkálkodott az Egyesület érdekében. Ugyanekkor a természeti gyűjtemény számára létai dohányt adományoz. Irinyi minden olyan kezdeményezésnél hallatta hangját, vagy cselekvő részese volt, ahol az újért, a jobbért folyt a küzdelem. A haladásért küzdők sorában volt, akár a tudomány, akár az ipar továbbfejlesztéséről volt szó. Ez utóbbit segítette elő az Iparegyesület választmánya, amelynek Irinyi tagja volt, mikor olyan határozatot hozott, hogy Pest város tanácsához folyamodik az iparosok és inasok részére indítandó tanfolyam érdekében. Szerepe volt az Egyesületnek egy másik rendkívül fontos kezdeményezésében is. A választmány 1843 végén készített egy ovány- (szabadalmi) törvényjavaslatot az országgyűléshez intézendő feliratban. Ezt a december 26-i közgyűlés jóváhagyta. Egy tag — mint a jegyzőkönyv írja — azt indítványozta, hogy a biztosabb siker kedvéért a vármegyéknek oly megkereséssel kell megküldeni, miszerint „az oványtörvénynek még ez országgyűlésen leendő megalkotása iránt sürgetős utasítások kéressenek". Az indítványt bizonyos módosítással elfogadták s Irinyi már idézett önvallomásában írja, hogy Pest megye ezt követi utasításul is adta, „de törvény akkor sem lett belőle". Kár, hogy a jegyzőkönyv a javaslattevőt nem nevezi meg, így csak sejtjük benne Irinyit. Erre következtethetünk abból is, hogy nyilatkozatában is foglalkozik evvel. Irinyi erősen hiányolta ezt a törvényt, mert a magyar ipar fejlődésének nagyobb fellendülését várta tőle. Az Egyesületben kifejtett tevékenységével Irinyi a közös célért, az ország ipari elmaradottságának felszámolásáért minden erővel küzdve állt a kossuthi gondolatok megvalósítása mellett. Irinyivel értékes tagot vesztett az Egyesület, mikor később visszavonult, megszűntek kapcsolatai. Legjelentősebbnek azt a kapcsolatot kell tartanunk, amely Irinyi és Kossuth között jött létre. Kossuth is, mint Irinyi, gyakori látogatója volt az üléseknek, Kossuth nagyra értékelte Irinyi munkásságát, mint vegyészét és gyárosét egyaránt. Ez már kitűnt kiállítási jelentéséből is s erről a továbbiakban is lesz szó. Hogy Irinyi milyen nagy tisztelője volt