Folia archeologica 15.
Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága
IRINYI JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 199 ményéről Patisz Károly a következőket jelenti: A kijelölt hely gyufakészítésre alkalmas, de a kész gyufákat és a gyártáshoz szükséges szereket máshol kell tartani. A tanács meghagyására a városkapitány 21-én felszólította Irinyit, hogy kész gyufáit azonnal szállíttassa más helyre, mivel azokat még másnap is ott találta, ládákba rakatta és a Terézváros-i Háromdob utcában lakó Budai József házába vitette az ott levő boltozatos pincébe. A január 28-i tanácsi határozat György napi határidővel hagyta meg Irinyit a Müller-házban, aki a határozatban előírt belső átalakításoknak csak részben tett eleget. Elvesztette kedvét, látva a végnélküli zaklatást, s a Müller-ház szomszédai is éppúgy ellenezték a gyár ottmaradását, mint korábban a Nyár-utcában, különösen március 28-a után, amikor a ház udvarán majdnem tűz keletkezett megint. Hogy ezek a tűzesetek mennyiben voltak összefüggésben a gyufagyárral, valóban a gyár munkásainak gondatlansága okozta-e, vagy pedig a szomszédok rosszindulata, ezt ma már nagyon nehéz eldönteni. Mindenesetre Irinyi, látva működésének akadályoztatását, feladta a harcot. Ugyanígy eredménytelenül küzdött azért is, hogy a vásárok alkalmával árusíthasson. Ennek érdekében is szinte minden beadványában szót emelt. Igazságérzetének tudatában írt szenvedélyes sorai azonban nem értek el eredményt a hatóságnál. Irinyit anyagilag is érintették a költözködések és a gyár időközönkénti leállítása, ezért a kellemetlenségek mellett ez döntő módon közrejátszott elhatározásában, hogy a gyárat átadja vagy társat keressen hozzá. Ez utóbbival próbálkozott először Irinyi. Társa a pesti születésű Schönwald Herman, eredetileg kereskedő volt. A kereskedő-tőkésnek ahhoz a jellegzetes típusához tartozott, amely tőkéjének egy részét ipari vállalkozásokba fektette. Egy időben több vállalkozása is volt. 1835-től csokoládékereskedéssel foglalkozott Pesten, 2 7 majd 1838-ban átvett egy pótkávégyárat a Terézvárosban. Ezt két év alatt odáig fejlesztette, hogy 1840 szeptemberében gyári kiváltságot kérhetett rá. 2 8 A kávéfogyasztás terjedésében rejlő lehetőséget Schönwald ügyesen kihasználta a szélesebb néprétegek igényét szolgáló olcsó pótkávé készítésével. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem nagyobb lehetőségek után kutatva, bekapcsolódott a magyar gyufagyártásba. 1842-ben, valószínűleg áprilisban, kötötte meg Irinyivel a két évre szóló szerződést, amelynek részleteit sajnos nem ismerjük. 29 Az Irinyi— Schönwald társas viszony ideje alatt a gyár helye ismét megváltozott. Levéltári források hiányában csak két hirdetésre támaszkodhatunk: 1842 májusában megjelent hirdetés szerint „a gyufa szerkesztő hivatal" a Király utcai Ginter-házban működött, a júniusi hirdetésből pedig megtudjuk, hogy „gyuszertára" az Uri utcai Pyrker-házban van. 3 0 Schönwald 1844-ben folyamodványt adott be a gyár átvételére. Az 1840. 17. tc. lehetőséget adott arra, hogy egy személy több gyárat is állíthasson, erre való hivatkozással Schönwald minden nehézség nélkül megkapta az engedélyt a szerződés lejártakor. A Király-utcai Schiller-házban ekkor már egy nagyobb és alkalmatosabb gyufagyárban folytatta a gyártást, azonban sok szerencséje ezzel nem volt, mert a gyár 1848-ban csődbe került és meg is szűnt. 2 7 FL Rel. a. n. 4349. 2 8 FL Rel. a. n. 6665. 2 9 FL Rel. a. n. 10239. 3 0 PN 1842. máj. 19. — jún. 19. és 30.
