Folia archeologica 15.

Szakács Margit: Irinyi János élete és munkássága

200 SZAKÁCS MARGIT Irinyi gyárának jelentőségét Kossuth fogalmazta meg legjellemzőbben az Első Magyar Iparmű Kiállításról szóló jelentésében, amelyen Irinyi „saját szerkezetű különféle vegytani gyuszereket, kéntelen gyufát, dörzstaplót stb. állított ki". „Hosszabb ideje már" — írja Kossuth —, „hogy Pesten a gyufagyártást többen űzik, ezen iparág azonban a kifejlésnek igen alacsony fokán állott mindaddig, mig Irinyi ur Pestre jővén azt nevezetesen tökélyesiti... A mübirák bizonyítványa szerint is el kellett az egyesületnek ismernie, hogy ezen iparág a maga mostani tökélyét Pesten Irinyi urnák köszönheti, mely elismerésnek s mütani s vegykémi képzettsége méltánylásának jeléül őt dicsérő oklevéllel tüntette ki, . . .

3

1 Hogy Kossuth nagyra értékelte Irinyi munkásságát e téren, erre utalnak Irinyi önvallomásának sorai, mikor azt írja: „elfogadhattam volna Kossuth Lajos ajánlatát, aki házat is akart venni, 10.000 forintot is adni, hogy folytassam a gyárt". Kossuth valószínűleg a Pesti Hírlap útján akart gyűjtést indítani, azonban ezt az elgondolást nem tudta megvalósítani. Az Irinyi-gyufagyár rövid fennállása ellenére is lépést jelentett a magyar gyufaipar fejlődésében. Népszerű és olcsó gyufáival megkísérelt eredményesen versenyezni a külföldi áruval. Jelentőségét elsősorban abban látjuk, hogy a hazai gyufagyártók ennek következtében tértek át a foszforos gyufa készítésére. TEVÉKENYSÉGE A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULATBAN ÉS AZ IPAREGYESÜLETBEN Irinyi nem üzletember volt, hanem tudós. Tudományos érdeklődése nem szűnt meg üzemével való elfoglaltsága idején sem, sőt fokozódott. Ez azonban mind több időt kívánt és olyan kereteket, ahol rendszeres tudományos munkásságot folytathat, másrészt az ipar fejlesztésén is munkálkodhat. Ezt a lehetőséget az akkor létrehozott két szervezetben, a Természettudományi Társulatban és a Iparegyesületben találta meg. Mindkettőnek indulásán jelen volt és évekig aktív tagjai közé számított. Elismerésre méltó, hogy a gyár igazgatásával kapcsolatos teendők mellett 1841 nyarától a gyár átadásáig terjedő időben is érdemleges munkát tudott kifejteni mindkét helyen. A Természettudományi Társulat 1841. június 13-án tartotta alakuló-és első közgyűlését.

3

2 134 alapító tagja között — az aláírási íven harmadikként — ott van Irinyi János „vegykém" neve. Közel három éven át vett részt a Társulat munkájában. A természettudományok iránti nagy érdeklődésére vall, hogy nemcsak a vegytani, hanem a természettani szakosztálynak is tagja volt. 1842. június 4-től választmányi tag és november 29-től a természettani szak állandó jegyzője.^ A Társulat megalakulását követő időkben a szervezéssel járó feladatok elvégzésére kapott megbízást. Tagja volt annak a küldöttségnek, amelyet a nádorhoz küldtek, hogy a Társulat megalakulását jelentse és a főrangú pártfogót további támogatásra kérje fel.

3

3 Beválasztották abba a bizottságba is, amelyet az 1842. 3

1 Kossuth L., Jelentés az Első Magyar Iparmű Kiállításról 1842. (Pest 1843) —• A műbírálat eredménye megjelent: PH 1842. szept. 29. 3

2 Termtud. Társ. jegyzőkönyvei (TIT könyvtár). 3

3 Hogy a küldöttség járt-e a nádornál, nem beszél róla a jegyzőkönyv.