Folia archeologica 15.
Mihalik Sándor: Pápai kőedény- és porcelán kísérletek
PAPAI KŐEDÉNY- ÉS PORCEL AN KÍSÉRLETEK 179 dalom a porczellán, s Weegwood készítésére és árulására kiterjesztve nem volt, s így Pesten, vagy más királyi Városokban ezt raktáraimban nem tarthattam, s szabadon nem árulhattam, itt Pápán a Gyárba magába pedig e féle edényből csak csekély mennyiség árultathatik el, annál fogva e két nembeli edény ekkoráig csak csekélyebb mennyiségbe készétetett, mindazáltal különösen a porczellán készítésére éppen most van ismét egy uj Kemence készülőbe, s már minden hozzá kívántató szerek is ugy annyira beszerezve vannak, hogy egy pár hét múlva ezen edények nemét is nagyobb mennyiségben készétetni fogom, —- ugyan azért alázatossan könyörgöm a Tettes Ns Vármegyének, hogy ezen okoknál, s ezeket igazoló Tettes Fő Biró Ur vizsgálatjánál fogva ebbeli alázatos kérésemet tovább is pártfogolni, — minden esetre pedig, ha mind e mellett is a Nmlgu Helytartó Tanáts, mind addig, mig ezen porczellán, és Weegwood edényeknek évi készítményi nagyobb mennyiségét voltaképen nem tapasztalandja, a Királyi Szabadalmat kegyessen kiterjeszteni nem kívánná, legalább-is a Kőedényre, melly naponkint nagyobb mennyiségbe készétetik, már néhai Vinter Mátyás által nyert Királyi Szabadalomnak az én nevemre leendő áltiratását most kegyesen kieszközölni méltóztassék, az edények másik két nemére fenn tartván utóbbra, amidőn t.i. ezekből is kellő mennyiséget előmutathatok, alázatos folyamodásom megujithatását." 3 3 Megszólalt tehát végre a legilletékesebb. Lemondás, csalódottság érződik nyilatkozatából. A privilégiumot most már csupán és legalább a kőedényre szeretné megkapni, a porcelánra csak akkor, ha kellő mennyiséget mutathat majd elő a gyártmányokból. Mi lehet e lemondás, a fenntartás oka? Nyilvánvalóan az, hogy az 1839. június 28-i s az 1840. október elseje közötti időszakban, az alatt a 15 hónap alatt, amíg porcelángyártási kérelmének elintézését húzták-halasztották, de érdemlegesen nem intézték, időt és teret nyert Fischer. 1840. június 28-án Barcza Pál Veszprém megyei járási szolgabíró Fischer kezére játsza azt a fundust, amely ekkor már úgy szerepel, mint amelyen a „Herendi Kőedény és Poczellán-gyár" építve vagyon. 3 4 Ennek következtében oly lendülettel valósult meg a herendi porcelán, amely irammal, felkészültséggel és tehetősséggel Pápa megbirkózni egyelőre nem bír. Emiatt azután a porcelángyártás Herenden állandósul és a magyar porcelán ügye Herend javára eldől. Tudja ezt már Mayer Pápán, nyilatkozatában közvetett módon érződik is. A Helytartótanács, 1840. november 3-i ülésén, Mayerre csupán a Wintemtk 1811ben engedélyezett szabadalmát írja át: „Minthogy Veszprém Vármegyéiül vett Tudósítás szerint a folyamodó nem csak szükséges értékkel bír, de ügyessége és szorgalma is oda mutat, hogy a'Pápai Kőedény gyárában nevezetes mennyiségben készített edényeknek jobbítása által a' Nemzeti ipart és kereskedést elő mozdítandja, az érintett gyár előbbeni tulajdonosnak Vinter Mátyásnak 811 Esztendőben December 23 я 31697 szám alatt meg engedett Szabadalom, úgy mint Császári Királyi Sasnak a folyamodó mind gyári épületjein, mind pedig petsétjén teendő használása, minden gyári épületjeinek a'katonai szállásoltatástúli mentesítése, nem különben azon jogosítás, hogy 3 3 Uo. 3 4 Tasnádiné Marik Klára bizonyítottnak véli, hogy a herendi gyár Fischer odaérkezésekor mint porcelán készítő üzem is már állt (i. m. 189).
