Folia archeologica 15.

Mihalik Sándor: Pápai kőedény- és porcelán kísérletek

178 MIHALIK SÁNDOR övezi, talán nem is őt illeti teljes mértékben, hanem abban most már osztozkodnia kell mással, illetve másokkal: elsősorban a már másfél évtized óta a regéci porcelánt gyártó Bretzenheim-mel és nemcsak Stingel-lel, hanem most már Mayer György-gyei is.

2

8 De bizonyítható, igazolható-e az a sejtés, hogy Fischer nem „a magyar porcelángyártás beindításának egyedüli úttörője"? Az 1839-es évet nevezetes emlékűnek tartja számon a magyar iparművészet. Általános hiedelem szerint a kerámiai törekvések központi alakja, Fischer, ekkor alapította és indította volna meg a magyar porcelán gyártását Herenden. Okmányszerű bizonyítékunk erre vonatkozólag nincs. A herendi porcelán múltjának legjobb és legalaposabb ismerője, Tasnádiné Marik Klára szerint Fischernek 1839-ben Herenden más szerepe még nem volt, csupán az, hogy 1839. augusztus xi-én 1800 forint kölcsönt adott annak a S tinge l-nek,™ aki ekkor már egy évtizednél is több idő óta veszkődött ott kőedénygyártással és — ugyancsak Tasnádiné kutatásai szerint — még Fischer Herendre kerülése előtt már porcelánt is gyártott. A magyar kerámiatörténet e tisztázatlan, rejtélyesnek tűnő, zavaros problémáira a levéltárakban szerteszét lappangó apró adalékok felkutatásával és egybegyűjtésével vethetünk csak némi fényt. A dunántúli kerámiagyáraink porcelántörekvéseit azért is nehéz követni, mert Mayer porcelán szabadalom kérvényére — noha Veszprém megye azt még 1839. július i-én Budára indította, — a Helytartótanács mégis csak háromnegyedév múlva: 1840. március 31-én válaszol. Akkor is csupán annyit, hogy miután az iratokból „ki nem tetszenék, hogy az említett gyárba — a nevezett porczelán és angol edények is készítettnek, — ezennel meghagyatik, hogy ezen körülmény felett — jelesen pedig az itt esztendő által készíttetni szokott edények mennyiségéről — és értékéről azon idő lefolyta óta, mellyben azon gyárt Mayer György átvette — s' illetőleg uj karba helyezte — előre bocsájtandó tiszti megvizsgálás után — további felvilágosító tudósítást adjanak."

3

0 A vizsgálatra Veszprém megye 1840. május 4-én ismét Pap főszolgabírót jelölte ki, aki azonban csupán 148 nap múlva, szeptember 30-án ment ki a gyárba Vermes Illés uradalmi fiscalis és Mayer gyártulajdonos fia jelenlétében. „A szükségeseket szemmel is megtekintvén", azt tapasztalta: „hogy portzelánn edények égetésére megkívántató kementze most van még munkában, melly már rövid idő alatt elkészülend. Angol edény pedig igen csekély, sőt említést is alig érdemlő mennyiségben égettetett azolta, miolta Mayer György ezen Gyárt által vette."

3

1 Jelentését a megye október 5-i közgyűlése a Helytartótanácshoz terjesztette fel.

3

2 És — ami a legfontosabb — mellékelik Mayer György-пек Pápán 1840. október i-én írt, a „Tekintetes Nemes Vármegyé"-hez intézett nyilatkozatát is: „Hogy miután ezen általam birt pápai Kőedény Gyárra adott Királyi Szaba2

8 Tasnádiné véleménye szerint Fischer eltüntette Stingl működésének nyomait, hogy az utókor őt vélje a herendi, illetőleg a magyar porcelángyártás alapítójának. 2

9 Tasnádiné Marik K., IMÉ 3—4(1959) 190. 3

0 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1840. Fons 18. Pos. 197-es csomóban és Veszpr. Ali. Levélt. Acta Congr. 1840. május 4-én 1073/1840. 3

1 Veszpr. Áll. Levélt. Acta Congr. 1841. január 4. ad 3/1841. és Uo. 1840. okt. 5-én 2409. sz. valamint O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1840. Fons 18. Pos. 197-es csomag. 3

2 Uo.