Folia archeologica 15.

Bánkuti Imre: Gazdasági irányítás és centralizáció a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711)

164 BÁNKÚT! IMRE Ferenc, Beniczky Márton és Bertóthi Ferenc).

2

6 A vas- és fegyvergyártás élén Lányi Pál állott, a tüzérséggel kapcsolatos ipari tevékenység inspectora Sréter János lett stb.

2

7 Néha az egy-egy meghatározott hadműveletet végző csapatok külön commissáriust kaptak. így lett pl. 1705 tavaszán Szentmihályi Rafael az imsósi sáncokban állomásozó hadak „summus commissáriusa".

2

8 A katonai szempontból fontos Érsekújvár várának is külön commissáriusa volt. A fejedelem saját udvari commissáriussal rendelkezett (Szalontai János).

2

9 Míg a GT szervezett hivatal volt, állami fizetést húzó tisztviselőkkel, addig a fenti commissáriusok személyes megbízás alapján végezték munkájukat, saját maguk által létrehozott (1. fentebb Lónyai esetét) és fizetett apparátussal. Rendszerint sem a GT-nak, sem a „generális főcommissariusnak" nem voltak alárendelve, hanem közvetlenül Rákóczitól vagy Bercsényitől, esetleg tábornokoktól kapták utasításaikat. 1706-ban, amikor a Dunántúl a kurucok kezén volt, itt a hadsereg ellátására két districtualis commissariatusságot szerveztek.

3

0 Néha a két irányító apparátus összekapcsolására is van példa. 1705 végén Bercsényi megbízta Darvas Mihály hadi-commissáriust, hogy Dunántúl „vegye jól rendben a fiscalitások dolgát, és azokat conscribáltatván, az honntalálandó gabonát, bor, marhát s egyéb akármi néven nevezendő mobilis és immobilis jószágot, a gabonát és hadak szükégére az erigálandó prófontházakban comportáltassa, a más consribálandó mobiliseket megrendelvén ad locum depositionis az hol ellenségnek vicinitássa nem impediálná, hordattassa öszve, jó dispositióval hadja ott. . ." stb.

3

1 Itt tehát egy hadellátási tiszt olyan feladatokat végez el, amit tulajdonképpen a GT hatáskörébe utaltak. Megjegyezzük, hogy volt egy másik Consilium Oeconomicum is, amely 1709 végén keletkezett, s amelynek célja a Rákóczi-birtokok igazgatása volt. A Consilium Oeconomicum Aulicum felállítását nyilván az tette szükségessé, hogy a háború terheit egyre inkább a fejedelem magánbirtokai viselték, s ezeknek tervszerűbb felhasználása céljából szükség volt egy központi szervre.

3

2 2

6 1706—1707-i posztó igénylésük. OSzK Thaly-gyűjt. VII. 341—344. sz. Bertóthi ezen kívü kassai parancsnok is volt. 2

7 Heckenast G., Fegyver- és lőszergyártás . . . 2

8 Vay Ádám két levele az imsósi sáncból Rákóczihoz 1705. május 17-én és 29-én. ArRá IX. 188—189, 192. A solti sáncokban működő két commissáriusnak, Korponay Jánosnak, majd Csala Sándornak a nevét említi Rákóczinak egy 1705. március 4-én kelt levele. ArRá IX. 173. 2

9 OSzK Thaly-gyűjt. V. 19—20. sz. 3

0 Két jelentés is ránkmaradt a dunántúli szervezésről. Az egyik 1706. július 24-én Bánhidán kelt s a kiküldött oeconomicális bizottság tájékoztatója Esterházy Antal dunántúli vezénylő tábornok részére, OSzK Thaly-gyűjt. V. 287. sz. A másik Csáky Istvánnak Rákóczihoz írt levele. Érsekújvár 1706. július 28. Uo. 285—286. sz. 3

1 Nagyszombat 1705. december 21-—27. között. Bercsényi rendelete. ArRá VIII. 41. 3

2 Heckenast G., Rákóczi tevékenysége . . . 118. Élén Ottlik György állott. ArRá III. 68.; Márki S., II. Rákóczi Ferenc. II. (Bp. 1907) 299.