Folia archeologica 15.
Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XVI-XVIII. században
146 TEMESV ÄRY FERENC Jl7 67. ábra is, amely 1657-ben előírja: „Tartozzék a lakatjártó egy békó lakatot tizenkét nyelvűt, egy puskaacélt és egy zablát csinálni." 7 1 A béklyólakatoknak külön csoportját képviselik a spirálrugós lakatok. Ezeknél a hengeres test középpontjában a lakat főtengelyével párhuzamosan központi vasmagot figyelhetünk meg erőteljes rugózattal egybeépítve. A vasmag való jában a lakat nyelvszára külső felületén egybekezdésű, ráforrasztott, magasemelkedésű spirálmenettel ellátott (6 x. ábra 7). Ennek megfelelően a kulcsot csavarvonalas kidolgozású, spirálmenetes hüvely képezte. A lakat nyitásakor, mint ezt bemutatott ábránkon is jól szemlélhetjük (67. ábra), a kulcsot a menetes vasmagra csavarták, s amikor a kulcs vállpereme elérte a lakat oldalát, a vasmag, tulajdonképpen a nyelvszár, a vele egybeépített nyelvcsappal nyugalmi helyzetéből kimozdulva, kireteszelt. 7 2 XX. századi meglétüket bizonyítják a Miskolc környéki hegyek szőlőpincéi is. A vállperemes reteszes rendszerű típusok működtetését tolókulcsok biztosították. 73 Hangsúlyoznunk kell, hogy a rendelkezésre álló terjedelem nem tette lehetővé számos részletkérdés megvilágítsát. Igyekeztünk azonban az alapvető típusokat és szerkezeti megoldásokat bemutatni, s ahol módunkban állt, a magyar mechanizmusokat külföldi anyaggal egybevetni. Ezúttal is elsősorban a vasművesség technikai részével foglalkoztunk, mert e kérdés fontosságát a vasművességgel foglalkozók mindenkor elismerték, de kellő szakmai felkészültség hiányában egyszerűen megmaradtak a kérdés felvetésénél. Ugyanakkor hisszük, hogy „a technika megértése a művészi átélésnek is az alapja". Nyilvánvaló, hogy a magyar lakatosipar fejlődésének kutatása korántsem befejezett. Tanulmányunk első és második része ugyanis, amelyet a Folia Archaeologica XII—XIII. kötetében tettünk közzé „Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a X—XV. században" címen, a befejező harmadik résszel együtt e kutatási területen fellépő aránytalanságokat csak csökkenteni tudta. Mint ahogy az elmúlt 15 év falu- és várásatásai lehetővé tették e munka megkezdését, ugyanúgy remény van arra, hogy a következő évtizedben történő feltárások és a levéltári kutatómunka kiterjesztésével a magyar lakatosipar története is kiadásra kerül. TEMESVÁRY FERENC 7 1 L. az 1657. évi céhlevél II. artikulusát. 7 2 Tolvajok néha fából készítettek hozzá kulcsot. Ilyent ismetünk Nyíregyházáról egy 1823. évi akta mellé fűzve. Ltsz. 57.38.1. Nyíregyháza, dr. Nyárády Mihály szíves közlése. 7 3 A cigánylakatnak nagy száma ismeretes a kiskunfélegyházi múzeumból. Továbbá szép példányt mutat be Bátky Zsi. m. LIV. t.
