Folia archeologica 15.

Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XVI-XVIII. században

KULCSTÍPUSOK ÉS ZÄRMECHANIZMUSOK FEJLŐDÉSE 141 tős csigás díszítésű, vagyis emeletesen kiképzett kulcsfülekről is. A XVII. században már kialakulnak, mint ahogy ezt a jolsvai lakatoscéh 1668. évi pecsétnyomóján bemutatott forma is igazolja

5

2 (55. ábra 2). Itt még csak alakulóban van a felső csiga, azonban a soproni Liszt Ferenc Múzeum lakatospecsétjén a fejlődés érezhetően tovább halad

5

3 (55. ábra 2). Ha nem is fogadjuk el dr. Winkler elméletét, a pecsét korára vonatkozóan, az ábrázolt puskalakat világosan mutatja, hogy a pecsét legfeljebb a XVII. század első felében készülhetett.

5

1 E kulcstípus XVII. századi meglétét feltétlenül alátámasztja a budai lakatos és órás céh 1696. évi pecsétnyomója (55. ábra 5), amelyen az említett típus egyik legszebb példányát láthatjuk.

5

5 A csigás kulcsok készítésének technikája igen egyszerűnek látszik. A fület alakvasból formálja a mester, a hagyományos szerszámokkal. Meghatározott—legtöbbször 100—110 mm hosszú — vaspálca két oldalát befelé hajtva csigázza, majd ezt követően valamivel keskenyebb pálcából kifelé nyitva az előzőhöz hasonló motívumot dolgoz ki, s az utóbbit az előző csiga tetejére forrasztja.

56 Esetenként előfordul, hogy felül a fület egyszerű vagy tagolt díszgombbal lezárja (59. ábra I, 4, xo). 5

2 Ltsz.MNM 63/1875.9. 5

3 Sopron, Liszt Ferenc Múzeum. Ltsz. 55.1016.1. 5

4 Winkler E., A soproni céhek története a XV—XIX. században. (Sopron 1921) 8.; Vö. uo. 17. T. 5

5 Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum. Ltsz. ismeretlen. 5

6 Az emeletesen csigázott kulcsok egyik késői darabja a tatai Kuny Domokos Múzeumban található, Majki kastélyból származó tulipános láda zárjának tartozéka. Emlékezetünk szerint a kulcs valamivel későbbi, mint a láda. Ltsz. 55.563.7. Mint érdekességet megemlítjük, hogy még а XIX. sz. elején megtaláljuk pecsétnyomókon is. így pl. a hódmezővásárhelyi lakatoscéh 1823. évi pecsétnyomóján alkalmazza. Vö. Szeremley S., Hóed-MezőVásárhely története. IV. (Bp. 1911), 351. 112. ábra. 64. ábra