Folia archeologica 15.
Temesváry Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XVI-XVIII. században
128 TEMESV ÄRY FERENC házzal voltak felszerelve. 3 6 Ezeknél a lakatoknál kulcsfészkeket, őriemezeket, vagy biztosító állványokat még nem találunk. Alkalmazzák ugyan a XV—XVII. század között a kanyarékos-alakos kulcslyukakat, azonban ez csak csekély fejlődést jelentett. Az elmondottak kifejezetten a XV—XVI. századra érvényesek, de nem helytállóak a XVIII. századra, sőt a XVII. század legvégére sem, annak ellenére, hogy a korábbi századok kulcsházainak alakjait követő szerkezeti rendszerek megmaradnak. Ezen utóbbiak esetében ugyanis már megtaláljuk a kanyarékos zárköldököket és a titkos biztonsági szerkezetek sokaságát is. A fentebbi megállapítás után kicsit közelebbről kell megvizsgálnunk a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött borsi lakatot, hogy érezzük azokat az alapvető ellentmondásokat, amelyek a XVI—XVII. század szerkezeti rendszereinek technológiájában fellépnek 3 7 (54. ábra 1—2). A vár lakat magassága 310 mm — ebből a „hasznos" magasság eléri a 180 mm-t, míg szélessége 220 mm. Ezek az adatok magukban is elárulják, hogy igen ritka példánnyal állunk szemben. A szabályos háromszög alakú merevítőbordás lakattestet 10—13 mm vastag kovácsolt kengyel zárja le. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a boríték 3—4 mm vastag zárlemezből készült, s a merevítőbordák vastagsága is gyakran eléri az 5 mm-t, egy igen biztonságos terméknek tarthatnánk. Azonban ha a lakat szerkezeti felépítését, a mozgó alkatrészek elhelyezkedését vizsgáljuk, azonnal szembetűnnek a lakat gyengeségei. így például a csappinósra kiképzett, vállperemes, oldalhíj azású kengyelbiztosító nyelvcsap a vele egybeépített nyelvszárral együtt a szorosabb értelemben vett lakattesten kívül végzi mozgását, egy ékszerűen beépített, leforrasztás nélküli, könnyen eltávolítható alig 6 mm vastag lemez alatt. Bár a nagyvázsonyi vizsgált lakat nem rendelkezik ugyanilyen erőteljes borítékkal, de a mozgó alkatrészek beépítése nagyobb hozzáértéssel történt. A bujtok a rézzel forrassztott lakattesten belül vannak, s felépítésük révén a kengyelcsukló mozgását nem akadályozzák, és egyben a nyelvcsap és nyelvszár szabályos mozgását biztosítják. 3 8 A XVII. század második felében a háromszög alakú lakatok továbbra is el vannak terjedve, 3 9 de az egyszerűbb formákat, illetőleg szerkezeti rendszereket a módosított diós mechanizmusok váltják fel. Az egykori árszabályok különbséget is tesznek „Eöreg háromszögű nagy lakat" —, amelyet hetven pénzen adnak és az „alávaló" háromszegletű lakatok között, amelyeket viszont már 6—8 pénzen, azaz dénáron meg lehetett vásárolni. Nyilvánvalóan a lakat árát nem mindenkor a nagysága határozta meg. Vannak olyan példányok, mint pl. a gyűjteményünkben található 1675-ből származó darab, amelyet a szokatlanul vastag lakatköldök, és nem utolsósorban a lakat kulcslyukának furcsa, kanyarékos kiképzése, a viszonylag kisebb mérete ellenére is az „Eöreg nagy" lakatok értékére emeli (54. ábra 3—4). 3 6 Temesváry FA nagyvázsonyi Kinizsi vár lakatosipari termékei. Nagyvázsonyi Füzetek 1. (Bp. 1961) 45.; A háromszögletű lakatok mechanizmusára: uo. 29. 3 7 Ltsz. 1876/95. 3 8 A Magyar Nemzeti Múzeum várlakatjával mutat teljes rokonságot a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzött diósgyőri várlakat, amelynek szerkezeti felépítése meglepően egyezik a fentebb ismertetett példánnyal. Méretadatai is csaknem azonosak.M: 310 mm, sz: 230 mm. Ltsz. 53.380.1л. Miskolc. Ezúttal mondok köszönetet Megay Gézának a miskolci múzeum munkatársának, aki az anyag megvizsgálását lehetővé tette. Az anyag részletes feldolgozását lásd : A miskolci vasipari kézművesség és emlékei a miskolci Herman Ottó Múzeumban. (Megay G. kézirata.) 3 9 Nagymérvű elterjedését az egykori lakatoscéhek pecsétnyomóin keresztül is követni tudjuk.
