Folia archeologica 15.
Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum lelőhellyel jelölt hódoltságkori ezüstcsészéi
А М N М HÓDOLTSÁGKORI EZÜSTCSÉSZÉI 99 török díszítőművészetben felhasznált virágokat, 2 8 valamint azokat az elemeket, amelyeket ilyen stilizált virágokból használtak fel számos változatban fajansz munkákon, falfestményen, textilián, hímzésen, kőfaragványon, falicsempén, szőnyegen stb. 2 9 A szeldzsuk művészetnek főként fafaragásaiban találjuk meg a magyarországi és a bulgáriai ezüstcsészék arabeszk-díszeit. 3 0 Arabeszkes ezüstcsészék díszítményének szamárhátíves fülkeosztását építészeti elemek ötvösségre való átfogalmazásának kell tekintenünk. Főként az egyházi építészet sztalaktit-díszes imafülkéire (mihrab) gondolunk itt. 3 1 A csészék másik csoportját díszítő bordás szélű, méhsejtszerű mezők is kétségtelenül építészeti elemeknek ötvösségre való átviteléből származtathatók. Az iszlám építőművészetben ugyanis mind a világi, mind az egyházi épületeknek a méhsejtszerű, ún. sztalaktit a fő díszítési módja, amely az épület jelentőségének megfelelően gazdagabb, vagy szegényebb, egyszerűbb, vagy ékesebb. 3 2 Csészéink sejtdíszítményéhez hasonló hatszögű csempéket fajansz falburkolatokról ismerünk. 3 3 De előfordulnak hasonlók padlóburkolaton is. 3 4 Fentebb már többször esett szó azokról a csillagszerű rozettákról, amelyek mind a Magyar Nemzeti Múzeum, mind a Bolgár Nemzeti Múzeum számos ezüstcsészéjének díszítik a köldökét. Ennek a díszítőelemnek számos ismert korábbi analógiájából csak néhány jelentősebbet említünk most meg. 3 5 A balkáni párhuzamok mellett, keleti műtárgyakon is felismerhetjük ezt a díszítést. 3 6 2 8 Uo. 209—210. ábrák. 2 9 Uo. 212—220. ábrák. A 220. ábrán stilizált fákat, ciprusokat mutat be. — Hasonló három- és ötszirmú stilizált virágok nem ismeretlenek már a IX—XII. századi muzulmán művészetben sem. Vö. Marçais, G., Manuel d'art musulman. L'architecture Tunisie, Algérie, Maroc, Espagne, Sicile. I. (Paris 1926). Háromszirmú arabeszkek különböző változatai: 95. ábra 5—9 és 12—13. A táblázat ötszirmú virágdíszekre is szép változatokat ad (95. ábra 8, 10—11, 14), amelyek jó párhuzamok a fentebb említett szófiai sima sejtdíszes s külsején összekapcsolt tulipándíszítményekkel is ellátott csésze (XIX. t. 2—3) díszítéséhez is. Vö. Herzfeld, E., Am Tor von Asien. (Berlin 1920) 31. ábra, LX. t.; Sarre, F., Die Kunst alten Persien. (Berlin 1922) 13. ábra: a Kirmanshahan melletti Kala-i Kuhna-i szasszanida oszlopfőn 31 változatban fordulnak elő hasonló virágdíszek. 3 0 Sammlung F. Sarre. Erzeugnisse islamischer Kunst. II. Seldschukische Kleinkunst. (Leipzig 1909) X. t. a— b. A koniai Ala-eddin dzsámi korántartó állványa. 25. kép: uo. 1219-ből származó ablakborítás. XI. t. 26—27: a koniai Laranda türbéből származó ajtó. 32. kép: a koniaiMevlud kolostor 1300 körüli ajtaja. 47. o. és XVII. t: koniai, XIII. század közepéről származó fajansz borítások. 3 1 Sarre, F., i. m. 33. kép: koniai Laranda türbéből, 1258; 34. kép: koniai Szirdzsali Medzsiből; 35. kép: a Bej-Hakim türbéből; XVIII. t: Karaman, Hatunije medreszéből (jelenleg a Top Kapu Szeráj Múzeumban), 1381—1382. Vö. Sarre F., Denkmäler persische Baukunst. (Berlin 1910) 195—199. ábrák. — Az imafülke díszítőeleme főleg a szőnyegszövésben terjedt el. Ez az ún. imaszőnyegek szokásos díszítése. Az ezüstcsészéknél az építészeti elemek csavart, stilizált változata e tárgyak alakjával, belső felületének hajlásával magyarázható. 3 2 A 17/1887. i. ltsz (X. t. i ; és 28. ábrán bemutatott) csésze, valamint a ltsz. nélküli, pereme körül összekapcsolt virágdíszes szófiai múzeumi csésze (XIX. t. 3) sejtdíszéhez igen közelálló építészeti díszítményt közöl ögel, S., Belleten, Ankara 26 (1962) 537. Anatólia szeldzsuk építészetének archaikus csoportjához (1180—1220) tartozó építészeti mű: Hay Han karavánszeráj kapubejárata, Aksaray közelében. — Hasonló elemek díszesebb kivitelben mór stílusú építészeti emlékeken is megtalálhatók. Vö. Kübnel, E., i. m. XII.—XVI. századi mór stílust tárgyaló fejezetének képanyagát. 3 3 Arseven, C. E., i. m. 161. kép: Brussza, Yesil dzsámi. 3 4 Uo. 156. kép.; Vö. Ua., L'art turc depuis son origine, jusqu'à nos jours. (Istanbul 1939)213. kép : régi ankarai házban. 3 5 Grabar, A., Recherches sur les influences orientales dans l'art balkanique. (Oxford 1928) 38., 21. kép. A bulgáriai Patleinából származó agyagtál díszítése nyolcszirmú rozetta, amelynek hegyeit rovátkolt hajlott ívek kötik össze. Az edény kivitelezési módjával fémtálat utánoz. Díszítése Perzsia fém- és textilművességi emlékein gyakran előfordul. Vö. Goszpodinov, Jur. Sz-, Izv. Balg. Arh. Dvo 4 (1914) XXXVIII. t., 88. ábra. Az emléket Goszpodinov a XI—XII. századra keltezi. 3 6 Sammlung F. Sarre. Erzeugnisse islamischer Kunst. I.Metall. (Berlin 1906) IV. t. 22., 14. kép. Ezüsttel tausirozott kiöntőcsöves rézkanna, nyakán négyleveles rozettával. 7*
