Folia archeologica 15.

Mihalik Sándor: Pápai kőedény- és porcelán kísérletek

PÁPAI KŐEDÉNY- ÉS PORCELÁN KÍSÉRLETEK Amíg Tatán az elöregedett és divatjamúlt fajansz helyett csupán hat évtized után, a XIX. század második évtizedének a végén elkésve térnek át a korszerűbb kőedény gyártására, addig a Dunántúl másik kis városkájában már kezdetben is kőedénykészítéssel kísérleteztek egy gyár létrehozása érdekében. A holicsi fajanszés kőedénygyárban gyakorlatot szerzett Schneller és Postbichal hagyják ott 1802-ben a gyárat, hogy Pápán új otthont létesítsenek. Schneller Ferenc egy holicsi pék fia volt és Postbichal Jánossal a kőedényrészlegben dolgozott. A kezdet küzdelmeit, a próbálkozók neveit egy kortárs, Kunits Mihály jegyezte fel, amikor Kazinczy Ferencnek ez a barátja és a nagyérdemű „nyugalmazott főelemi iskolai igazgató" topográfiai könyvéhez anyagot gyűjtve, 1819-ben Pápán járt.

1 Schneller és Postbichal mintázok voltak Holicson. Postbichalról azt is feljegyezték, hogy egy időre Bécsbe helyezték át. Mindmáig nem derült fény arra, hogy az Esterházy uradalom, vagy valamelyik kereskedő volt-e a kísérletezgetések támogatója. Amikor vállalkozásuk már sikertelen és meddő lett, Schneller visszatért Holicsra. Postbichal azonban egyelőre Pápán maradt.

2 AZ 1805. ÉVI GYÁRALAPÍTÁS Schneller és Postbichal próbálkozása Winter Mátyásban és néhány kereskedő társában oly maradandó érdeklődést keltett, hogy csakhamar egy biztosabban alapozott társulás körvonalai kezdtek kialakulni. A helyzet 1805-re már érett lett. Nemcsak Schneller lép ki újból a holicsi gyárból, hanem még Windschügel Werkmeister is Pápára óhajt menni, hogy ott társulatot hozzon létre. Az igazgatásért Windschügel (Direction) a 80 forintos havi fizetésen kívül szabad lakásban, tüzelőfa kiutalásban, és „übrige Emolumenten"-ben részesülne.

3 Ez a második próbálkozás tekinthető a pápai gyár alapításának. Négytagú társaság adja össze a tőkét. Windschügel Károly Ágoston „Werkmeister" a holicsi gyárnak 1805. augusztus 30-án küldött írásában „Esterházy gróf, Tax und Taxda gróf, több pápai és pesti kereskedő által társulási alapon létrehozott gyár"-nak nevezi a vállalkozást. A napóleoni „csendes háborúskodások" a termékek előnyös értékesítését, a gazdagodást növelték, mindaddig, amíg a háború pusztító lángja, éppen a dunántúli vidékeken, ki nem gyulladt. A jólét és a felpezsdülő élet művészi kerámiai 1 Kunits M., Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn. I. (Pesth 1824) 62—68. 2

Kéry В., A pápai keménycserépgyártás története. Szakdolgozat. (Bp. 1955) 61. — A házasságkötésekre és halálozásokra vonatkozó adatokat Kérynek az egyházi anyakönyvekből gyűjtött anyagából közöljük. 3 Schirek, C., Die к. к. Majolika-Geschirrfabrik in Holitsch. (Brünn 1905) 82—83.