Folia archeologica 14.

Soproni Sándor : Római sírvers Szentendréről

54 Soproni Sándor cohorstól származó feliratos névanyagban a fenti néven kívül kimondottan keleti eredetű nevet ugyan nem találunk, 1 3 azonban az a körülmény, hogy a cohorsot Alexander Severus alapította 1 4 s első állomáshelye éppen Szentendre volt és aránylag rövid ideig állomásozott itt, amellett szól, hogy szírek jelen­létével ebben az új, kimondottan szíriai származású alakulatban számolnunk kell Szentendrén. Amennyiben a fenti álláspontot elfogadjuk, akkor bizonyos összefüggést kell látnunk abban a tényben, hogy a Daru utcai szarkofágot a szentendrei szír cohors egyik katonájának készítették Aquicumban, míg a másik tejesen hasonló vers éppen a szír cohors állomáshelyéről, Szentendréről származik. Ilyen összefüggésben vizsgálva a kérdést mégis elfogadhatjuk Nagy Lajos feltevését, szemben Egger álláspontjával, 1 6 hogy a vers kétségtelen epi­kureista mondanivalója kapcsolatban lehetett a pannóniai szír colonia epiku­reista felfogásával. Mint Nagy Lajos írja, lehetséges, hogy az epikureizmus keleti utolsó fellángolásának oly esetével állunk szemben, mely szír közvetí­téssel jutott el Aquincum területére. Az aquincumi Lupus költészetéhez újabb adatot nem szolgáltat feliratunk, mivel lényegtelen eltéréssel a már eddig is ismert versének „második kiadása" került elő Szentendrén. Azonban éppen e második kiadás alapján bizonyos betekintést nyerhetünk Lupus üzleti vállalkozásszámba menő költészetébe. Két hasonlókorú verses sírfelirat, mely szintén Aquincum környékén ke­rült elő, 1 6 első soraikban szinte szórói-szóra azonosak egymással. A nagytétényi felirat első sorai így hangzanak: Memoriae Hoc iacet in lapide Aure(lia) Marcelüna pien/ tissima coniux. Quem lapis ipse tegit rap/ ta(m) de luce Serena/ A csákvári felirat megfelelő sorai így szólnak: Hie iacet in tumu/ lo Aur(elia) Sabina/ pientissíma coniux/ annor(um) XXV. Quem/ sic ! lapis ist[e] tegit/ rapta [est d]e luce/ serena A nagytétényi szarkofág feliratának betűtípusai azonosak a szentendrei töredék betűtípusaival. Mindkét feliraton szép kidolgozású betűkkel találko­zunk, mindkét kő budakalászi mészkőből készült. Tekintve, hogy a csákvári kő feliratának első sorai csaknem teljesen azonosak a nagytétényi kőével, fel­tételezhetően ezt a követ is ugyanabban a műhelyben készítették. A csákvári 1 3 Szentendre szír emlékeiről: Nagy L., Arch. Ért. 1939. 115 skk. 1 4 Wagner, W., Die Dislokation der römischen Auxiliarformationen. (Berlin 1938) 187. 1 6 Egger, R., i.m. 150.; Nagy L., Bp. tört. I. 555 sk. 1 8 Nagytétény, CIL III 3397; Csákvár, CIL III 3351

Next

/
Thumbnails
Contents