Folia archeologica 14.

B. Bónis Éva: Mesterjegyes urnák egy délnyugat-pannóniai fazekas műhelyből

30 В. Bónis Éva Ha nem is szorosan a „borostyánkő" út mellé esett a stridóvári római település, a pannóniai romanizáció egyik fő ütőerétől csak pár kilométerre volt. Ennek ellenére ritkán mutatható ki e korszak régészeti hagyatékában a retardációnak ilyen foka. A második század közepén eltemetettek sírjában, nemcsak hogy őslakos ízlésű halotti urnákat találtunk, hanem olyan fazék töredékét is, melyen a késő La Tène grafitos edényekre jellemző fenékbélyeg (6. ábra) volt felfedezhető. Ez eddig csak az Ausztria területén megismert késő La Tène fazekasság jellemzője volt.

3

7 Ha a főútvonaltól nem messze ilyen erős őslakos hagyományokat találunk — annak ellenére, hogy a kereskedelem a sigillátákat eljuttatja hozzájuk is — az utaktól távolabb eső helyi lakosság fészkeiben még fokozottabb mértékű visszamaradással számolhatunk. Figyelemre méltó jelenség, hogy az egyszerű fazekasok helyi ízlésű, bélyegzős halotti urnáit a többnyire italikus elemekből álló canabae majd (Traianustól) colonia

3

8 temetőjében éppúgy megtaláljuk, mint a tumulust építő, ke3' Pittioni, R., Urgeschichte des österreichischen Raumes. (Wien 1954) 708. 3

8 Hoffiler, V. — Saria, В., i.m. 120—.; Mőcsj A., Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bp. 1959) 29. az előző irodalommal. 9. ábra