Folia archeologica 14.

Korek József: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum munkájáról az 1960—61. évben

256 Korek József vált anyag újrakonzerválása is szükséges, valamint a tárgyak ismétlődő tisztogatása, karbantartása. Az anyag szakkartonnal való ellátása — tervünk szerint — nem volt súlyponti feladat az I960, évben. Az év folyamán 5 806 végleges karton készült el, s ezzel a múzeumban 119 678 leírókarton van. (Ez a szám nem a tárgyak darabszámát jelenti, hanem a tételszámot, mert a régészeti anyagnál néha egy szám alatt több darab is szerepel.) Majdnem teljesen kartonozott a paleolit, a rómaikori, a népvándorláskori gyűjtemény, 90%-ban az újkori, kb. 50%-ban a Középkori Osztály anyaga. A múzeum kiállítási tevékenységének célja az új, állandó régészeti kiállítás megrendezése volt. Hosszú előkészítés után e kiállítás első termeként megnyílt az őskőkori társadalmat bemutató rész. A kiállításnak ez a része kísérleti jellegű volt. Tartalmában és technikájában újszerűen mutatta be a legrégibb társadalmat. Technikájában a szinte minden témánál mechanizmusokkal működő, mozgó szerkezetekkel olyan megoldást adott, amilyen múzeumi területen még sehol nem volt az egész világon. Újszerűsége mellett azonban sok vitatható problémát is rejt magában a kiállítás mind a bemutatás módszerében, mind működtetésében. Ügy látjuk, hogy a régészeti kiállítások rendezésében az őskőkori kiállításon alkalmazott tartalmi rész hasznosítható, azonban a technikai megoldásokban az ilyen fokon mechanizált kiállítás túlnő a múzeum körén. A múzeum másik jelentősebb kiállítása a Risorgimento évfordulójára rendezett nemzeti nagy emlékkiállítás, valamint azok a hazai, vidéki és olaszországi vándorkiállítások voltak, amelyeket a Risorgimento Nemzeti Bizottság megbízásából a Történeti Múzeum készített. A múzeum dísztermében 48 szekrényben és tárlóban felállított emlékkiállításon kívül a bajai múzeum és a körösladányi kultúrház részére, valamint olaszországi vándorkiállítás céljára külön vándorkiállításokat készítettünk. A múzeum épületében kapott helyet a hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára rendezett „A magyar nép a szocializmus útján" c. kiállítás, a múzeum dísztermében pedig a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Főosztályának „Könyvtárügyünk 15 éve" c. időszaki kiállítása nyílt meg. Noha a Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1960-ban több nagy ünnepi kiállítás színhelye volt, ennek ellenére a múzeum évi látogatottsága mégis mintegy 30 000-rel csökkent az előző évekhez képest. A múzeumot 1960-ban 129 822 látogató kereste fel. Megállapítható e statisztikák alapján, hogy a nagy kiállítások nem növelték a múzeum forgalmát, mert a legmagasabb havi statisztikáink arra az időre esnek, amikor az időszaki kiállítások nem voltak nyitva. A kiállításoknál hiányos volt a propaganda- és szervezési munka. A múzeum dolgozói a tudományos népszerűsítés egyéb területén is eredményes munkát végeztek, azonban az alkalmas előadóterem hiánya korlátozta tevékenységünket. A népművelési munka javítása érdekében a Szépművészeti Múzeum példája nyomán létrehoztuk a fiatal tudományos dolgozókból álló Propaganda Bizottságot, amelynek feladata lehetőségeink és adottságaink jobb kihasználásával a tervszerű, színvonalas népművelési munka megvalósítása. E célt szolgálta a múzeumi kincseinket bemutató és az év végén megindult kiállítás-sorozat, amelynek megindítója a szilágysomlyói kincslelet bemutatása volt. A közönség körében hamar népszerűvé vált bemutató „Aranyvasárnap" néven vált közkedveltté.