Folia archeologica 14.
Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez
Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez 237 előtérbe és ami megdöbbentő, nemcsak vaskereskedésben, hanem fűszer- és vegyeskeresárukedésben is nagyszámban található volt elárusításra kerülő lőfegyver. Ezzel egyidőben még jobban elvált a kereskedő és a fegyvermester személye egymástól. Ami egyben az ipar általános fejlődéséhez viszonyítva — különösen a vidéki városokat érintően azt jelentette, hogy olyan készítmények kerültek piacra, amelyek alig érték meg a szállítási, illetőleg a vámköltségeket „a fogyasztó közönség pedig nemcsak károsul, hanem teljesen tévútra vezettetik : a fegyvert veszi, mert olcsó, s anélkül, hogy tudná, hogy teljesen hasznavehetetlen árut kapott". 3 4 A század második felére megváltozott a verseny igazi formája is. A piacot ezideig a készített áru minőségi munkája biztosította, míg a század végére a minőség mellékessé vált és inkább a fegyver olcsósága lépett előtérbe. A magyar fegyveripar egyik legveszedelmesebb versenytársa Ferlach Karintiában, Lüttich Belgiumban, ahonnan nagymennyiségű és olcsó áru árasztotta el az európai piacokat. A két versenytárs közül Ferlach kevesebb eredményt ért el, mert a gyármányok árát nem csökkentette, ellenben a minőség rovására fokozták a termelést, Lüttich viszont a „gazdag" tőke, az olcsó és jó munkaerő által kiemelkedett versenytársa mellől, hiszen fegyvereinek az ára és minősége teljes egyensúlyt tartott. 3 5 Ez az általános minőségi romlás természetesen nem azt jelentette, hogy a fegyverek tökéletesedésében bizonyos hanyatlás jelentkezett volna. Az „olcsó" tőkével dolgozó külföld versenyének kiküszöbölése volt a cél, különösen olyan iparosoknál, akik segédek és az inasok nagy számát is foglalkoztatták. Kirner, aki a század végén 16 szakmunkást és 2 napszámost dolgoztatott, komoly üzemtulajdonosnak számított. Évenként munkásaival 160—180 db. vadászfegyvert készített. A nyers damaszk csövet Belgiumból és Angliából szerezte be. Kivitelét pedig Ausztria, Románia és Szerbia felé irányította. Évi bevétele 60—70 ezer forint körül mozgott. 3 6 Ha ezeket az adatokat egybevetjük a magyar fegyveripar általános adataival, Kirner kiemelkedő szerepe még jobban tükröződik. Behozatal Kivitel 4 Ft Я Ft Lőfegyverek 606 121 200 164 344 400 Kardok 248 74 400 50 17 500 Puskacsövek 106 63 600 29 18 850 Fegyverrészek 94 37 600 30 14 400 Sajnos, a kiállításokon keresztül csak részben tudjuk lemérni a magyar fegyver-kisipar helyzetét. Ugyanis a kiállítások nem hasznosak minden iparos számára s ezt a vezető iparos szakemberek is elismerik: „Őszintén és a komoly tanulmányból folyt meggyőződés hangján mondjuk, hogy Magyarország ne menjen egyhamar nemzetközi egyetemes kiállításra. Mi hasznuk van belőle a termelőknek? Mit szereztek? Hiú dicsőséget egynémelyik, elkedvetlenedést » Uo. 272. 3 6 Vö. Uo. 272. 3 9 Az adatokat vö. Mudrony S., Az 1885. évi. . . IX. füz. 23.
