Folia archeologica 14.

Rózsa György: Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez

ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI ARCKÉPFESTÉSZET TÖRTÉNETÉHEZ A Magyar Történelmi Képcsarnok festményanyaga 1945 óta jelentősen megnövekedett. A XIX. század elején Magyarországon működött festők, ma­gyarok és betelepedett külföldiek művei is szép számmal szerepelnek a gyűj­temény újabb szerzeményei között. Közülük most háromnak, Stunder János Jakabnak, Neugass Izidornak és Miklóssy Józsefnek újonnan bekerült müvei­vel kívánunk foglalkozni. Az új szerzemények közzététele azért is hasznos fel­adatnak látszik, mivel ezzel kapcsolatban lehetőség nyílik az érdemtelenül ke­véssé ismert mesterek életének és munkásságának ismertetésére is. Stunder János Jakab-ot két női arckép képviseli az új szerzeményi anyagban. Az egyik Beniczky Lászlóné Szeleczky Juliannát ábrázolja és 1954-ben vétel útján került a gyűjteménybe 1 (XXX. t. 3). Az ábrázolt korából következtetve a kép 1800 körül keletkezhetett. A szépnek nem mondható, de szabályos vo­nalú női arc jellegtelenségét a rendkívül érdekes, sárga virágokkal és szalaggal díszített kalap ellensúlyozza. A divatosan homlokba fésült hajat leszorító fej­dísz a fejnek biztosítja a képben a hangsúlyt a törzs látható részével szemben, amelyet csipkével szegett fehér ruha fed. A festményt könnyed festésmódja és a rajta uralkodó világos, morbid színek kiemelik a művész egyéb ismert művei sorából és kivételes helyet biztosítanak számára oeuvre-jében. A másik arckép, Prónay Sándorné Teleki Johanna portréja már jobban hasonlít Stunder egyéb ismert műveihez. 2 Az ábrázoltat ezen, az előbb említett képpel körülbelül egyidős festményen is mellkép kivágatban láthatjuk. A sö­tétebb testszínű arcot itt a kalap feketéje és a ruha meleg barnája fogják közre. Ennél a képnél sem egy szép női arc az, ami a művész képzeletét megragadta, inkább arra törekedett, hogy a nagy száj, a markáns orr és a kissé hibás szemek jellegzetes vonásait megtartva eredeti, a korban nálunk kissé szokatlanul őszinte kompozíciót alkosson. A Magyar Történelmi Képcsarnokban egy festőt munka közben ábrázoló festmény eddig gróf Hadik János önarcképeként szerepelt 3 (XXX. t. 2). Az ábrázolt személy helyes meghatározásához most a Stunderrel való alaposabb 1 Olajfestmény, vászon, 56x44 cm. Ltsz.: 54.49. Jelezve jobbra lent: „J. Stunder". Hátul a vásznon felirat: „Effig: /Julianna Szeleczky/ Lad: Beniczky Consort: /Апо 1775. nat: 1842./ Nevs: Mort: in Micsinye/ sepult:" A képet említi Garas K., Magyarországi festészet a XVIII. században. (Bp. 1955) 255. 8 Olajfestmény, vászon, 61 x 47,5 cm. Ltsz.: 2358. Jelezve jobbra lent: „J. Stunder." Hátul a vásznon: „Br. Prónay Sándorné/ Gr. Teleki Johanna." 1952-ben került a MTKCs-ba. A képet említi Garas K., i. h. •Olajfestmény, vászon, 46x35,5 cm. Ltsz.: 1034. Vétel 1907-ben S. Kendétől. Vö. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. IV. Magyar Történelmi Képcsarnok. (Bp. 1915) 180.; Éber L.—Gombosi Gy., Művészeti lexikon. I. (Bp. 1935) 435. 14*

Next

/
Thumbnails
Contents