Folia archeologica 14.

Rózsa György: Adalékok a magyarországi arcképfestészet történetéhez

212 Rozsa György foglalkozás segített hozzá. Elég egy pillantást vetnünk a pozsonyi Nemzeti Galéria szignált Stunder önarcképére

4 és semmi kétségünk sem marad aziránt, hogy a budapesti kép is a dán festőt ábrázolja, sőt, azt is azonnal megállapíthatjuk, hogy képünk a pozsonyi kompozíció változata. A kettő között csak az az eltérés, hogy míg a pozsonyi képen egy férfifejet rajzol a művész, addig a budapestin egy fürtös női fejen dolgozik. A változtatás ténye, valamint kvalitásai alapján a budapesti képet Stunder sajátkezű változatának kell tartanunk. A festővásznon látható klasszicizáló férfi, illetve női fej azok közül az „akadémiai figurák" közül való lehet, amelyeket Kazinczy látott a festő műtermében első látogatása alkalmával. Ezzel összevág az a tény is, hogy az önarcképen a festő körülbelül 30 évesnek látszik, így az az 1790 körüli években, Stunder bécsi tartózkodása idején keletkezhetett. A budapesti kép hátlapján olvasható „Johan Graf Hadik" szöveg eszerint, amit eddig az ábrázolttal hoztak kapcsolatba, inkább a kép tulajdonosára vonatkozik és alapul szolgál az átmenetileg Bécsben működött dán festő és Hadik János, a szintén a császárvárosban élő magyar arisztokrata műkedvelő kapcsolatának feltételezésére. Az 1759. november 5-én Koppenhágában született festő életének minket érdeklő utolsó szakaszáról elég kevés pontos adattal rendelkezünk.

5 Szülővárosának képzőművészeti akadémiáját elvégezve, 1784-ben Itáliába ment, majd visszatérőben Bécsben állapodott meg. 1791-ben ott ismerkedett meg vele Kazinczy Ferenc. Stundernek ekkor már feltett szándéka volt Magyarországra költözni s Kazinczyt arra kérte, segítse elő ennek a tervének megvalósítását. Magyarországra való költözésének pontos időpontját ugyan nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a jólsikerült arcképéért hálás magyar író beajánlotta a festőt a Felvidék néhány arisztokrata családjához, akik hamarosan megkedvelték és szívesen foglalkoztatták.

6 1797. október 3-án Lőcsén feleségül vette Adami Erzsikét.

7 Lehet, hogy éppen házasságával kapcsolatos elutazásának állított emléket német nyelvű költői levelében Haliczky András Frigyes pesti egyetemi tanár.

8 Haliczky a pesti baráti kör tagjainak üdvözletét tolmácsolja Stunder számára és sürgeti, hogy mihamarabb térjen vissza közéjük. Ebből következőleg ekkor már hosszabb ideje Pesten kellett laknia. 1798-ban Kovachich Márton Györgyhöz írott és alább közlésre kerülő leveleit már ismét Pestről datálja. 1803-ban egy pesti címjegyzék említi nevét, de szignaturák és Kazinczyhoz intézett levele is bizonyítják itteni tartózkodását.

9 Ebben az időben volt tanítványa Pesten a később Oroszországba került Rombauer János.

1

0 Élete hátralevő éveiben a Felvidéken működött, 1808. július 2-a óta városi polgár 4 Umenie 19. a 20. storocia. Slovenská Národná Galéria. (Bratislava 1955) 474. sz. (képpel). 6 Bayer ]., BpSz 152(1912) 235—248.; Theme, U.—

Becker, F., Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XXXII. (Leipzig 1938) 249.; GarasK., i. h. — Mind Stunderre, mind a tanulmányban szereplő másik két művészre, Neugassra és Miklóssyra vonatkozóan felhasználtam a Művészettörténeti Dokumentációs Központ Szentiványi anyagát. 6 Megismerkedésük történetét lásd: Kazinczy F., Pályám emlékezete. TGy 12(1828) 88—90. és Kazinczy Ferenc levelezése. (Bp. 1890—1961) 2091. sz. ' Az anyakönyvi kivonat, amely Stundert pesti festőként említi, lásd: Művészet 4(1905) 347. 8 Haliczky, Л. F., Epistel an I. I. Stunder. (Pesth 1797); Vö. Shinny ei J., Magyar írók élete és munkái. IV. (Bp. 1896) 347. h. » Adressbuch der Stadt Pesth auf das Jahr 1803. (Ofen 1803) 168. Lakása: in der Hauptgasse im v. Urményischen Hause. A Kazinczyhoz írott levelet lásd: Kazinczy Ferenc Levelezése 623. sz. 1

0 Kazinczy Ferenc Levelezése. 4459. sz.; Vö. Vargha L., Művtört. Ért. 2(1953) 151.