Folia archeologica 13.

Dévényiné Kelemen Mária: Magyar süvegre való medály

MAGYAR SÜVEGRE VALÓ MEDÁLY 1946-ban egy férfi díszruhára való ékszergarnitúra került a Történeti Múzeum birtokába, amely a leltárkönyvi bejegyzés szerint dolmánygombokból és egy süvegre való „medályból" áll.

1 Ezt az ékszert — amely a régi magyar férfiviselet egyik jellegzetes darabját, a süveget díszítette — valószínűleg a legkorábbi darabok formája után nevezték medálynak. A „medály" szó ugyanis az idegen médaillon szóból ered.

2 Régi inventárok tanúvallomása szerint alakjuk kerek, tehát medaillon-szerű, vagy hosszas pajzsforma volt. A medály előlapját értékes drágakövek díszítették, hátlapjára, vagy felső részéhez esetleg tollbokréta-tartó hüvelyt is erősíthettek. Amilyen gyakran találkozunk régi oklevelekben, leltárokban és leírásokban a medállyal, olyan kevés ezekből a darabokból a korai példány. Ezeket az értékes, pompás mívű, nagyméretű ékszerdarabokat örökösödések alkalmával valószínűleg szétdarabolták, vagy amikor az effajta süvegdísz divatját múlta, más, apróbb ékszereket készítettek belőlük. Mielőtt azonban e rég elfeledett viselettörténeti emlékről ismereteinket az eredeti darab bemutatása alapján felfrissítenénk és kiegészítenénk, érdemes megvizsgálni a rendelkezésünkre álló korabeli feljegyzések alapján a süvegdísz megjelenését és viselettörténeti jelentőségét. A XVI. század közepétől a tollbokréta-tartó süvegdísz megjelölésére a régi forrásokban egyidejűleg háromféle elnevezést is találunk.

3 A tolltok, a forgó, és a medály szavak mindegyike hasonló rendeltetésű süvegdíszt jelent. Már Radvánszky megállapította azonban, hogy egy és ugyanazon régi leltárban határozottan megkülönböztetik a forgót és a tolltokot.

4 Ebből ő azt a következtetést vonta le, hogy a tolltok a forgótól különbözött, ágai nem voltak mozgathatók. Szerinte ugyanis: „A forgónak nevezett tolltartó két részből állott: egy rúdból és az erre alkalmazott mozgó szárnyból, mely egyúttal a tolltartót képezte és akként volt alakítva, hogy a szárnyában levő ráró-, kerecsenvagy darutollak néha többfelé kifordultak, vagy összementek, amint a szél 1 MNM Történeti Múzeum leltárkönyvébe bevezetve 1946.7. számon. 2 Bárczi Géza a médaillon szót a magyar nyelvben német jövevénynek tartja, ellentétben Désiné Éltes Emíliával, aki szerint a médaillon német közvetítéssel hozzánk került francia jövevényszó. Lásd: Bárczi G., A magyar nyelv francia jövevényszavai. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. I. 12. (Bp. 1938) 32—33. 3 A süvegdíszek első okleveles említései: tolltok; 1552. Radvánszky В., Magyar családélet és háztartás а XVI. és XVII. században. II. (Bp. 1879) 9. forgó-, 1554. Bárczi G., Magyar szófejtő szótár. (Bp. 1941) 84. medály-, 1603. Radvánszky В., i. m. II. 108. 1 Radvánszky В., i. m. I. (Bp. 1880) 296.