Folia archeologica 13.

Dévényiné Kelemen Mária: Magyar süvegre való medály

240 Dévényiné Kelemen Mária lengette." 5 A tolltokot és a forgót is rendszerint aranyozott ezüstből készítették különféle színes zománccal, ékkövekkel és gyöngyökkel díszítették. A hasonló anyagú és ékességű medály ezektől rendeltetésében is különbözhetett, nem mindig volt ugyanis tolltartó szerepe. Önálló ékszerként is díszíthette a süveget. Ezt bizonyítja losonczi Bánffy Istvánné, Károlyi Kata 1595-ben kelt hozományjegyzéke, amelyben a tollak nélkül említett süvegdísz ugyan „függő" néven szerepel, de a leírás alapján olyan formájú ékszer rajzolódik ki előttünk, ami a médaillon fogalmának tökéletesen megfelel. „Egj fekete bársony Thely syvegh belleth beleöl pegjmeth mallal kiwwl nuzthal, eleöl uagjon Raitha egj fwggeö abban vágjon három ember keph uagjon Ismeth egj eöregh safill, negj feleöl negj rubinth, alattha uagjon három eöregh gjeöngj zem keörnywle vágjon 16 eöregh aranj boglár annak niolcha zomanchos az teöbby penigh zomanch nelkwl való gjeöngjeös vágjon Ismeth rajhta 25 apro arany boglár, zomanchosok az keozepiben keöuechkek vadnak." 6 A másik ilyen darab Serédy Benedek (1672) gyémántos rózsa medálya lehetett, amely, mint Radvánszky írja: „a bogiárosak közé tartozott, és család­jának női tagjai diadém gyanánt hajukra is tűzhették." 7 Egykorú ábrázolásokon is gyakran találunk medályszerű süvegdíszeket tollak nélkül. Más esetekben a leírásokból az állapítható meg, hogy rendeltetése a toll­tokkal egyezett meg. Szerkezetileg ilyenkor az ékkövekkel kirakott medályt járulékos elemként tolltartó hüvellyel kiegészítették, vagy azzal tartósan egyesítették. Ilyen tolltartó medály lehetett I. Apafii Mihály erdélyi fejedelem­nek az a süvegdísze, amelyet egy lakodalomban viselt; „az fejében akkor hosszú nusztos süveg volt, köves medályban álló kolcsogtoll benne, mint egy tisztító seprű olyan szélyesen, olyat penig másnak nem volt szabad viselni." 8 Az erdélyiek viseletéről szólva Apor többek között ezt írja: „... mindenek felett gyönyörűséges volt, mikor három szál darutollat köves medályban rakva tettek az ifjak süvegekben". 9 A tengely körül forgó süvegdíszt azonban sohasem nevezik medálynak. Apor is világosan különbséget tesz művében a két ékszer között, amikor a fejedelem étkezéséről írva a következőket említi: „Az étekfogók előtt konyha­mester gyalog, az konyhamester előtt az asztalnok szerszámos paripán ülvén, hol rárótollforgósan, hol darutoll, három szál levén medályban foglalva az süvegben, úgy vitte az étket." 1 0 Apor művéből úgy tűnik, hogy más fajta tollat tűztek a forgóba és mást a medályba. A forgóba ráró-, kerecsen-, sastoll járt, a medályba kócsag- és darutoll. A toll nagysága rangjelző lehetett, amint azt előbbre egy idézetben láttuk. De rangjelző volt a süveg más díszí­tése is: „a közönséges fő emberek egyes nusztos süveget viseltenek; az úrfiak két, három, némelykor négyszerű nuszt farkas süveget." 1 1 Az összes korabeli ábrázolás és írott forrás összevetésével e tárgyak 5 Uo. 295—296. 6 Uo. II. 87. ' Uo. I. 295. 8 Apor, Metamorphosis Transylvaniae. (Bp. 1927) Negyedik cikkely. 9 Uo. ötödik cikkely. 1 0 Uo. negyedik cikkely. 1 1 Uo. ötödik cikkely.

Next

/
Thumbnails
Contents