Folia archeologica 13.

Tőrök Gyula: Rómaikori faházak nyomai Halimbán

70 Gyula Török Az egykori telep feltárt háznyomai Halimbán, mint láttuk, két háztípusra engednek következtetni. A britanniai feltárás és a Marcus-oszlop

1

9 tanúsága szerint a kerek alaprajzúak voltak a lakóházak, míg a négyszögűek a műhelyek, a gazdasági épületek és istállók. Halimbán a IV, V. és VI. számúak közül egyszerre csak a két egyforma átmérőjű állhatott, mert alapárkaik a nagyobb átmérőjű VI. számút metszik, illetve érintik. A házfalak és tetőszerkezet rekonstrukciója szempontjából a Marcus-oszlop említett és egy másik jelenetére is felhívjuk a figyelmet.

2

0 Az utóbbi négyszögű faház-szerkezetet mutat. A kerek alaprajzúaknái nem lehet vitás a szorosan egymás mellé helyezett fa oszlopok függőleges rendszere. A négyszögű építményeknél azonban falközép magasságban egy vízszintesen elhelyezett gerendába ácsolva találjuk a függőleges tagokat, amelyeket még erős gyökérfonattal is rögzítettek. Az ábrázoláson nem látható, de nyilván az alapárokba vízszintesen fektetett talpfába ácsolt (állított) volt a függőleges gerendák alsó vége. A Marcus-oszlopon ábrázolt kerek alapú faházak alakja mint díszítő motívum is megmaradt a későbbi időkben. A New York-i Metropolitan Museumból ismerünk egy Balkánról származó ezüst edényt, amelyen fa- és madármotívumok sorai mellett a kerek alapú házak motívumait is láthatjuk. (22. ábra) A fenti háztípusok nemcsak a keltáktól lakott területen, hanem a korai császárkorban Európa más lakossága körében is — egy széles éghajlati sávban — elterjedtek lehettek. A Marcus-oszlop is, ahol ezeket ábrázolták, a szarmaták és germánok ellen viselt háborút örökítette meg.

2

1 Halimbán a X—XII. századi temetőtől délre, a nem római származású keltás lakosság telepének É-i szélére bukkantunk. A romanizált helyi lakosságban a kelta elem jelentős lehetett. A telep lakói halottaikat lakásaik közelében helyezték el, majd a legfiatalabb házak építésekor az általunk I. számúnak nevezett építménnyel az egyik égetéses sír helyére terjeszkedtek. Ettől a sortól délebbre eső házak között kell keresnünk az idősebb építmények alapárkait. Az I, II. és III. számú építmények a telep legfiatalabb építményei sorába tartoznak. Elpusztulásuk a szarmata—

markomann betörés idejére eshetett. Ettől az időtől kezdve Pannóniában a helyi lakosság castrumok, városok, kőből épített gazdasági centrumok és villák közelébe költözött s hosszú időre elhagyta régi telephelyeit. TÖRÖK GYULA 1

9 Petersen, E

—

Domas^ewski, A.—Calderini, G., Die Marcus-Säule auf Piazza Colonna in Rom. (München 1896) CX. t. 2

0 Uo. XXVIII. t. B. 2

1 Mommsen, Th., Der Marcomanen-Krieg. Petersen, E.

—

Domas^ewski, A.

—Calderini G., i. m. 21—28.