Folia archeologica 13.

Patay Pál: Az alsótelekesi vaskori temető

Az alsátelekesi vaskori temető 47 Ezzel szemben mégsem tekinthetjük az alsótelekesi temetőt az alföldi szkíta kultúrkörbe tartozónak. Éles különbség mutatkozik közöttük a temetkezés módját illetően. Azt a jelenséget, hogy szinte kizárólag csak a kisgyermekeket nem hamvasztották el, eddig egyedül Alsótelekesen figyelhettük meg. Eltér az alföldi temetők képétől a kisgödrös sírok feltűnő sűrűsége. Pedig utóbbi jelenség nem magyarázható helyszűkével, ugyanis a temető nem terjed ki a Dolinka nevű domb elég tágas hátának egész területére. Hiányzanak az Alföldről Alsótelekes legjellemzőbb és legnagyobb számban előforduló leletei, a minuciózus kidolgozású tűk. Az alsótelekesi kerámia leggyakoribb típusát, a füles csészét (mindkét változatát) ugyancsak nem találjuk fel az Alföldön. Amikor tehát leszögezzük az alsótelekesi temetőnek az alföldi szkíta emlékanyagtól több lényeges sajátság terén eltérő voltát, rá kell mutatnunk viszont arra, hogy az erdélyi szkíta leletek jellemző formái közül néhányat fellelünk leletegyüttesünkben. Ez a kétélű szkíta nyílhegy, valamint a vékony, kúpos végű bronz karperec, amely méghozzá Alsótelekesen elég nagy számban volt található. A már említett csészék, különösen azok, amelyeknek füle kakastaréjszerű, vagy fent élesen megtörő, bizonyos tekintetben a kustánfalvi (Kustanovice) csoporttal is összefüggésbe hozzák temetőnket. De utóbbival sem azonosítható; szögesen eltérők a temetkezési szokások. Kustánfalvára sírhalmok emelése jellemző.

2

9 Azonkívül ott teljesen hiányzik a korongolt kerámia. Hivatkoztunk már arra, hogy a tagoltfejű tűkre, valamint a hosszú köpűjű nyílhegyre a szomotori (Somotor) telepen találunk analógiát. Itt még azi is megemlítjük, hogy az alsótelekesi 5. sír urnaszerű edényével rokon alak is található Szomotoron.

3

0 De Szomotor kerámiájának többi típusa már ismét nem található fel Alsótelekesen. Tehát e két lelőhely anyagát sem azonosíthatjuk teljesen. Szomotornak a Szabolcs megyei szkítakori leletanyaggal való rokonságára különben Pastor is rámutatott.

3

1 Vissza kell térnünk a maga nemében egyedülálló alsómislyei (Niánia Misl'a) vas raktárleletre is. A leletegyüttesben 2 félkész vasrúd, 8 sarló, 3 tokos balta, 2 „Armchenbeil" és 1 erős gerinccel ellátott lándzsa mellett 1, az alsótelekesi 4\c sírból származó csákánynak teljesen megfelelő darab volt. A fenti összefüggések alapján meg is rajzolhatjuk temetőnk kronológiai helyzetét. Bár a szomotori telep kerámiája Pastor szerint még HB időre is vall,

3

2 a mi anyagunkat ilyen magas korra semmiképp sem keltezhetjük. A korongolt kerámia jelenléte, valamint a többi, az alföldi szkíta leletanyaggal fennálló egyező vonás arra vall, hogy a temető csakis a szkítáknak az Alföldre való bevándorlása utáni időben létesült. Ha ezt — Párducz után

3

3 — i. e. 550-re tesszük, akkor a temető használatát is az i. е. VI. sz. végére, ill. V. sz.-ra keltezhetjük. Alátámasztja ezt az alsómislyei raktárlelettel való összefüggése is, amely az „Armchenbeil"-ek alapján a HC időre utal. Az alsótelekesi temető kultúrájának — és valószínűleg lakosságának is — 2

9 Zatlukál ].•—Zatlukál E., i. m. 89—90, 139—145. 8

0 Pastor, J., Vyskum na Somotorské Höre. SA 6(1958) 318—319. II. t. 6. — Hasonlóak még: uo. I. t. 1, II. t. 3. alatt bemutatott urnák is, bár méretben lényegesen nagyobbak. 8

1 Uo. 325. »

2 Uo. 326. *

3 Párducz M., Acta Arch. Hung. 2(1952) 171.