Folia archeologica 13.
Patay Pál: Az alsótelekesi vaskori temető
Az alsátelekesi vaskori temető 43 Találunk rajta koncentrikus köröket is; ezek között sugárszerűen szintén domború vonalak vannak. Elektron hússal. Törött állapota miatt rendeltetése nem határozható meg, hacsak nem kúpos végű hajkarika volt az, mint amilyent bronzból Nógrádkövesdről is ismerünk. 2 2 Csontgomb és csontlapok. Mind a 37. sírban lelt ötlyukú csontgombra,(VII. t. 19.) mind a 44. sírban talált, középen átfúrt csontlapocskákra (VII. t. 26, 27.) csak egy analógiát ismerünk: a Szentes-vekerzugi 2. sírt. Rendeltetésüket illetően azonban itt sem kapunk támpontot, minthogy csak annyit tudunk, hogy a gombot „a bal kézfej előtt" találták. 2 3 Utóbbi esetben a kerek gombot nem kísérték — miként Alsótelekesen — bronzpitykék. (VII. t. 20.) Pecsétlö (pintadera). A szórványosan előkerült töredék (18. ábra) egy nagyméretű, feltehetőleg téglalap alakú pecsétlő darabja. Hasonlók szintén fellelhetők a Kárpát-medence szkíta anyagában, pl. Hetényben (Chotin). 2 4 Kerámia Az alsótelekesi temető kerámiai leletekben szegény. Nem is minden sírba helyeztek edényt; ami volt is bennük, annak is jelentős része a sírgödrök sekély volta miatt oly mértékben tönkrement, hogy legfeljebb néhány töredékét tudtuk megmenteni. Sok esetben még azt is nehéz eldönteni, vajon a sírba edényt vagy csak edénytöredékeket tettek-e. A sírokban rendszerint csak egy edény volt. Kettő egy sírban csak elvétve fordul elő (40. sír; esetleg még a 4(h és a 19. sír jöhet tekintetbe). Az edénymellékletek formagazdagsága is csekély. Elsősorban is csak kisebb edényeket helyeztek a sírokba. Ezek zömmel szabad kézzel készültek. Legtöbb közöttük a csésze. Két főbb csoportba oszthatók: egyik részük — és ez van többségben — enyhén kihajló peremű; a peremük alatt a nyakuk legtöbbször enyhén befűződő. (VIII. t. 3., IX. t. 6, 2.) Találunk azonban kihajló peremű csészét befűződő nyak nélkül is. (IX. t. 7.) Másik részének pereme és oldala egyenes, amely utóbbitól gömbszelvény alakú alja éles töréssel válik el. (VIII. t. 4., IX. t. 8—9.) A csészéknek — mindkét csoporténak -— oly gömbölyű általában a feneke, hogy több darab csak a füle felé elbillenve áll meg. (VIII. t. 3., IX. t. 6—-7, 9.) Közös sajátságuk még, hogy fülük a perem fölé emelkedik. Ezek a csészék a hazai leletanyagban nemigen ismeretesek. Még leginkább Munkács (Mukacsevo) környékén találhatók fel a kustánfalvi (Kustanovice) csoporton belül. Itt fordulnak elő olyan csészék, amelyek füle a legmagasabb pontján szögben törik lefelé, mint az alsótelekesi 17. sír edényén, (IX. t. 9.) ill. ennél még sokkal élesebben. Megjegyzendő, egy ilyen fül is van az alsótelekesi szórványos leletek között. Ugyancsak itt ismeretesek kakastaréjszerűen csipkézett fülű csészék, mint az alsótelekesi 55. síré. (VIII. t. 3.) 2 5 nPatay P., i. m. 62. XII. t. 1. 2 5 Csallány G.—Párducz M., Arch. Ért. 1944—45. 88. XLII. t. 6, ill. 7. 2 4 Dusek, M., Skytske birituálne pohrebiste v Chotine na Slovensku. AR 5(1953) 59. kép. 2 6 Fenti adatok közléséért ezúton fejezem ki köszönetemet Lengyel Irinának.
