Folia archeologica 13.

Patay Pál: Az alsótelekesi vaskori temető

44 Patay Pá I Kihajló peremű kakastaréj fülű, valamint egyenes oldalú csésze volt pl. Galam­boson (Holubina) is. 2 6 A kézzel formált edények egy másik csoportja kettősen kúpos, ill. körte alakú. Ezek füJetlcrek (csak egy szórványos példányon volt átfúrt bütyökfül), peremük kihajló. (VIII. t. 7., IX. t. 1, 2, 4.) A kettősen kúpos edények köz­ismertek a hazai szkíta anyagban, akárcsak a durva kivitelű, hordóalakú bögrék, amelyekből ugyancsak volt található Alsótelekesen is. (VIII. t. 5.) A sírokban és szórványosan talált töredékek zöme is ilyen durva edényekből való. A hazai szkíta kerámia egyik legjellegzetesebb edényformája is előfordul a sírokban: a korongon készült magasfülű bögre, (VIII. t. 6.) azonban mind­össze csak 3 példányban. Feltűrő az, hogy a sírokban egy esetben sem találtunk tálat, pedig az itt levő edénytöredékek, de még inkább a szórványos leletek között ilyenek is voltak, mégpedig korongolt, behúzott pereműekből származók. Az edények között bekarcolt vonalakkal díszítettek is voltak. (VIII. t. 4., IX. t. 1,9.) A mintákat zegzugvonal, bevonalkázott háromszög, illetve ékszerű vonalcsoportok alkotják. (14—17. ábra) Találunk árkolással (VIII. t. 1.) díszí­tett edényt is, valamint az össze nem állíthatók között olyant, amelynek hasán levő törésvonalat erőfebb bevölgyülések szikítják meg, akárcsak a muhi 5 sir urnájáét. 2 7 Ritkán bütykök is láthatók az edényeken. (VIII. t. 1., IX. t. 8.) A kézzel formált agyagedények anyagát erősen soványították, mégpedig apróra tört kő-szemcsékkel. Sok esetben ezek a szemcsék az edény felületén már korrodálódtak, amiért is a felszín erősen gödrösnek látszik. (IX. t. 7.) TEMETKEZÉS Az alsótelekesi temető sírjai túlnyomórészt szórt hamvas temetkezések. Kivételt képez 7 sír. Feltűnő hogy utóbbiak között hatban (2., 3ja, 18., 23., 36., 62. sít) egészen fiatal gyermek csontváza nyugodott, egyedül az 57. sírban felnőtté. Ez zsugorított volt. A gyermekcsontvázak közölt is találkoztunk ilyennel, de valószínűleg másféle fektetés is előfordul, bár a csontok rossz fenntartási á-lapota több esetten nem tette lehetővé a csontváz helyzetének megfigyelését. Tájolásukban semmi rendszer sem mutatkozik. Melléklettel sincsenek ellátva ezek a gyermeksírok. A szórt hamvas sírok feltűnően egyszerűek. A sírgödrök — amennyiben megfigyelhetők voltak — négyszögletesek, aránylag kisméretűek (max. 100x55 cm). A szikláig ásták azokat; ahol az puhább volt, abba is belevágtak, így sem haladják meg a 45 cm mélységet. Többször a szikla hasadékát vagy teknőjét használták ki a hamvak elhelyezésére. Feltűnő jelenség volt az, hogy a csontvázas sírokban a csontváz mellett még hamvak is voltak találhatók — igaz, igen kis mennyiségben. Ezt tudtuk megfigyelni a 18., 23., 36. sz. gyermeksírnál, sőt az 57. sz. férfisírnál is. A ham­vak az első három esetben mindig a csontváz fölött voltak. Talán hasonló 2 6 Zathikál J.—Zatlukál E., Adatok Podkarpatszka Rusz praehistóriájához. (Mukacevo 1937) 13. kép. 2 7 Leszib A., i. m. 70. II. t. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents