Folia archeologica 13.
Patay Pál: Az alsótelekesi vaskori temető
Az alsátelekesi vaskori temető 39 16. ábra is kissé csavart, mint amilyenek az utóbbiak szoktak lenni. (V. t. 17.) Nem is volt szorosan hamvak mellett. Mégis, mivel a 4. jelzésű, több egyén hamvait betakaró kőrakás kövei között, ill. alatt volt, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, annál kevésbé, mert a temető területéről más, nem egykorú lelet nero került elő. Más téren is több új alakot ismerhettünk meg Alsótelekesen, így egyelőre ezt sem zárhatjuk ki a leletegyüttesből, kizárólag tipológiai alapon. A másik vas nyílhegy (20. sír) is szokatlan alakú. Tulajdonképpen egy kisméretű lándzsahegyhez hasonlít. Dominál rajta a köpű, míg testének alig vannak szárnyai. (V. t. 18.) Ez a példány sem közvetlenül hamvak közül került elő, de oly kis távolságra tőlük, hogy a sírhoz tartozását valószínűnek vehetjük. Hozzá hasonló példányt Szomotorról (Somotor) őriz a kassai (Kosice) múzeum (az 1954. évi 2. ház 3. sz. gödréből származik). 5 Bronzból az erdélyi erkedi szkíta leletek között volt egy valamivel nagyobb — 11 cm hosszú — de azonos alakú tárgy, amit „bronz nyárs"-nak írtak le. 6 Kések. Bőven találhatók a leletanyagban, 12 példánnyal (2 /а, 4le, 8., 10., 25., 27/й, 30., 37., 45., 65., 78. sír és M) vannak képviselve. (V. t. 1—11, 13.) Eléggé egyöntetű jellegűek. Hátuk viszonylagosan széles, kivétel nélkül görbe, élük legtöbbnyire homorú. Néhány, szinte tökéletes épségben maradt példány révén a markolatba erősítésük módja is hűen szemlélhető. Erre a célra egy 1,5—2,5 cm hosszú tüske szolgált. Hogy a markolatba könnyebben beleilleszthessék, a tüske keskeny, vésőszerű élben végződik. Viszont, nehogy belőle könnyen kicsúszhasson, a tüske hátának éleit — néha az aljának is — ferdén állított vésőt ütve rájuk, kifogazták. Ez 6 példányon (csak háton: 8., 10., 65.; háton és hason: 45.; csak a hason: 4/<r sír) jól szemlélhető. (9. ábra) A fogak a markolatba illesztéskor nem akadályoztak, viszont a fába beleakaszkodva meggátolták a kiesését. Ezek a görbehátú kések általánosan elterjedtek a hazai leletanyagban. Szentes-Vekerzug 7 mellett sok más lelőhely, de különösen Piliny 8 nem egy hasonló példányt szolgáltatott. Pengetöredékek. A 78. jelzésű együttesben, továbbá szórványosan ( С) nagyobb, egyélű, széles hátú kés vagy tőr, esetleg kard pengéjének töredéke jött elő. (V. t. 12, 14.) Az első példány háta igen enyhén hajlott, ami jellemző nemcsak a szkíta késekre, de fegyverekre is (vö. a penci karddal). 9 5 J. Pastor ásatása. Az adat közlésének szíves átengedéséért ezúton fejezem ki hálás köszönetemet. Kassa (Kosice) Státne Vychodoslovenské Múzeum. Ltsz. IV.6388. 6 Reinecke, P., i. m. 14—15. 3. kép. 7 Párducz M., Acta Arch. Hung. 4(1954) VII. t. 24, VIII. t. 4. stb. 8 Patay P., i. m. 69—71. XV. t. 4—25, XVI. t. 1—4. — Ugyanitt lásd 25—28. j. alatt a többi lelőhely irodalmi adatait. 9 Uo. XVII. t.