Folia archeologica 13.
Szakács Margit: A Vidacs-gépgyár története
Die Geschichte der Maschinenfabrik Vidacs 315 A 70-es években, a súlyos gazdasági helyzet ellenére még tartja első helyét a régebbi alapítású magánvállalatok között. Az 1875-ös kamarai jelentés statisztikája alapján kapunk először képet az üzem belső életéből, amelyről a korábbi források nem beszélnek. Ekkor a gyárnak egy gőzgépe és egy mezei gőzmozdonya volt, egyéb gépeinek és gyártási eszközeinek száma meghaladta a félszázat. Termelési képessége 12 500 mázsa volt évenként. 82 szak-, 20 segédmunkás és 10 tanonc dolgozott napi 10 órás munkaidőben, és évente 290 munkanapot. A bérek és tiszti fizetések napi 1,20 és 2 Ft között voltak. A tisztviselőknek évente 8500 Ft-ot fizettek ki, az összes munkabérek fejében pedig közel 40 000 Ft-ot. 7 5 Mindhárom üzemrészlege, a gépgyár, az ekeműhely és a vasöntöde üzemben volt még 1877-ben. 7 6 A következő évből származó statisztika is még a nagyobb gyártelepek között említi. 7 7 Legkésőbbi termelési adatunk 1882-ből való, amely szerint a gyár a Petőfi téri kettős zsiliphez szállított vasfedeleket és kereteket. 7 8 Ugyanebben az évben teszik közzé a gyár utolsó hirdetését. 79 A krajovai „gyár" is a csőd szélén állott ekkor. Az idős Vidacs 1883-ban tért vissza Budapestre, ahol teljesen elszegényedve halt meg június 17-én. 8 0 Vidacs István a kialakuló magyar ipari burzsoáziának ahhoz a csoportjához tartozott, amely kézműiparosként indította el vállalkozását és döntő mértékben ennek hasznából erősödött meg. Közel félévszázados munkássága során a magyar ipar előrehaladását segítette elő. Úttörő szerepe vitathatatlan a mezőgazdasági gépgyártás megindításában és fejlesztésében, ezért kortársaitól megérdemelten kapta „a magyar gazdasági gépészet atyja" megtisztelő címet. Neves gyártmánya a Vidacs-eke muzeális tárgy lett és napjainkig viseli, az utókor számára is fenntartva készítője nevét. SZAKÁCS MARGIT DIE GESCHICHTE DER MASCHINENFABRIK VIDACS Die ersten Maschinenwerkstätten in Ungarn entstanden in den 40-er Jahren des vorigen Jahrhunderts; unter ihnen gelangte die im Jahre 1842 von Stephan Vidacs gegründete, später zur Maschinenfabrik erweiterte Werkstätte zu grösserer Bedeutung. Stephan Vidacs (Abb. 89.) wurde im Jahre 1802 in Kalocsa geboren. Nachdem er in Szeged die Schlosserei erlernt hatte, arbeitete er zunächst in Pest, sodann in Wien in der landwirtschaftlichen Fabrik Bollingers bis 1825, als er aus Wien nach Ungarn zurückkehrte und sich in Bánátkomlós niederließ. Dort , 5 Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1870—1874-iki évben. (Bp. 1877) 176. S^abóky A., Budapest iparosai 1877-ben. (Bp. 1877) IX, XII, XXI. 7 7 Kőnek S., A magyar birodalom statisztikai kézikönyve. (Bp. 1878) 355. 7 8 Főv. Levéltár. II. 308/882. 7 9 Gépipar 1882. 1. sz. (kis hirdetések rovata). 8 0 VU 1883. 413.
